A Moszkva és Minszk közötti vita következményeként az orosz kőolajszállítások szüneteltetése Németországot is erősen sújtja, különös tekintettel arra, hogy az ország olajszükségleteinek csaknem negyven százalékát orosz készletekből fedezi, s e készletek tekintélyes mennyisége a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik. Ez indította Merkel kancellárt arra, hogy televíziós nyilatkozatában rendkívül határozott hangon sürgesse Moszkvát szerződéses kötelezettségeinek betartására. Hasonló felhívást intézett a kancellár asszony Fehéroroszországhoz is, hangoztatva, hogy mindez a tranzitországokra is vonatkozik.

Angela Merkel utalt arra, hogy a kérdést szóba kívánja hozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett moszkvai találkozóján, amelyre január harmadik harmadában kerül sor. Hangsúlyozta egyúttal: az Európai Unió soros elnökeként - a történtek nyomán - még határozottabban törekszik majd arra, hogy az unió az energiaszállítások vonatkozásában együttműködési megállapodást kössön Moszkvával.

A német kancellár nyomatékosan hangsúlyozta: a blokád egyértelműen bizonyítja, hogy Németország nem függhet egyoldalúan egy energiaszállítótól. A kialakult válságot Merkel felhasználta arra is, hogy megerősítse korábbi álláspontját, amelynek lényege, hogy - mint fogalmazott - szükség van "az energiaforrások átfogó és kiegyensúlyozott diverzifikálására". Ezzel összefüggésben megismételte, hogy kancellárként és a konzervatív CDU elnökeként ellenzi az atomenergia felhasználásáról való lemondást, amit - elsősorban a szociáldemokraták nyomására - tartalmaz a nagykoalíciós kabinet hivatalba lépésekor elfogadott kormányprogram is.

Az orosz olajszállítások szüneteltetése egyformán aggodalmat váltott ki német politikai és gazdasági körökben. Az ellenzék pártjai - elsősorban a Zöldek - még a koalíciós pártoknál is egyértelműbben fogalmazták meg azt a véleményt, hogy Oroszország nem megbízható partner.