"A távolabbi jövőben várhatóan nem lehet majd síelni az Alpokban" - mondta Jill Jager, hozzátéve, hogy ehhez a kényszerhelyzethez a turizmusnak is alkalmazkodnia kell. 

Az alpesi vidékeken a jövőben kidobott pénz lesz hóágyúkba befektetni, hiszen "az idei télen olyan meleg van, hogy a hóágyúk sem segítenek" - mondta. Ezeknek a berendezéseknek az energia- és vízellátása még megfelelően alacsony hőmérsékleti értékeknél sem gazdaságos. Nem jelenthet tartós megoldást az sem, ha egy kitzbüheli sípályára január végén teherautókkal 4000 tonna havat szállítanak majd a Grossglocknerről. 

Mint a tudós elmondta, az Alpok vidékén most válik érezhetővé a hatvanas-hetvenes években a légkörbe kibocsátott hajtógázok káros hatása. Az ottani hóesést még az sem hozná vissza, ha Európában most azonnal sikerülne jelentősen csökkenteni a gázkibocsátást. "Az Alpokon már az sem segítene" - jelentette ki. 

Az 57 éves környezetszakértő hét évig dolgozott a wuppertali klíma-, környezet- és energiakutató intézetben, jelenleg pedig az európai időjárással foglalkozó bécsi központban tevékenykedik. Januárban megjelent könyve egy 12 kötetből álló sorozat első darabja. A sorozat a tervek szerint 2008 elejére áll össze, s közérthető nyelvezetével széles, átlagemberekből álló olvasóközönséget céloz meg. 

Az éghajlati válságból kivezető út érdekében Jager egyaránt szól az iparilag fejlett országok és az egyes emberek felelősségéről. "Ez utóbbi ott kezdődik, hogy az elektromos háztartási készülékeket, berendezéseket ne hagyjuk készenléti állapotban, amikor nem használjuk" - figyelmeztetett a környezetszakértő.