© Dudás Szabolcs

A tartomány felosztása, területcsere vagy lakosságcsere egyes szakértők szerint sokkal jobban tükrözné a valóságot és az albánok meg a szerbek kívánságát, mint az etnikumokat egy államba foglaló terv, amelyhez a Nyugat olyan dogmatikusan ragaszkodik. "Senki sem ismeri el, hogy a koszovói szerbek és albánok nem akarnak együtt élni egy államban. Tetszik, nem tetszik, akaratukat tiszteletben kellene tartanunk" - véli Steven Meyer professzor, a washingtoni Nemzetvédelmi Egyetem kutatója. Ha a koszovóiak szavazhatnának arról, hogy mit akarnak, az eredmény nagyon eltérne attól, amit az Egyesült Államok, az Európai Unió és Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott erőltet - tette hozzá.

Az elsöprő többségében albánok lakta, összesen kétmilliós népességű Koszovónak az Ibar folyótól északra eső szegletében negyvenezer, a tartomány déli részén pedig elszigetelt zárványokban további hatvanezer szerb él. A NATO és az Európai Unió elutasítja a tartomány kettéosztását, a valóság azonban egy két részre szakadt tartomány. A közigazgatás, a telefonszolgáltatás, a víz- és az áramellátás tekintetében az északi területrészt semmi sem köti Pristinához, Koszovó fővárosához. A koszovói törvényekről és az ENSZ rendeleteiről nem vesznek tudomást az észak-koszovói szerbek; autóikon a rendszámtábla továbbra is szerbiai, nem pedig koszovói, az általános fizetőeszköz pedig a dinár, nem az euró.

Meyer szerint az Ahtisaari-terv mindkét oldalon intézményesítené a jelenlegi etnikai megosztottságot, és megteremtené az alapot ahhoz, hogy a szerbek ellenőrizte Észak kinyilvánítsa saját függetlenségét. Szerb források szerint a belgrádi kormány szép csendben felvásárolja az albánok házait Észak-Koszovóban.

Ha Koszovó kinyilvánítja függetlenségét, északon a szerbek kikiáltják elszakadásukat - állítja Oliver Ivanovics koszovói szerb politikus, akit nyugati diplomaták körüludvarolnak mint a viszonylag mérsékeltek hangadóját.

James Lyon elemző szerint Szerbia már kidolgozta a megfelelő terveket. Egyelőre arra törekszik, hogy késleltesse az ENSZ döntését Ahtisaari tervéről, amely EU-felügyelet alatt megvalósítandó függetlenséget irányoz elő a tartomány számára. Belgrádban arra számítanak, hogy a Biztonsági Tanácsban vétójoggal bíró Oroszország addig húzza az időt, amíg az albánok elveszítik a türelmüket, és egyoldalúan kinyilvánítják függetlenségüket. Ez pedig kiváltaná a szerbek tömeges menekülését a dél-koszovói zárványokból az Ibar folyón túli biztonságos háromszögbe.

© Dudás Szabolcs

A Nyugat szeretne az év közepéig véget vetni a jelenlegi felemás jogi helyzetnek, amely azóta áll fenn, hogy a NATO az 1999-es légi hadjáratával kiűzte a szerb katonai erőket a tartományból. Szerbia hivatalosan nem törekszik Koszovó felosztására, amely területének 15 százalékát teszi ki, és amely rendkívüli jelentőséggel bír a szerb történetírásban és még inkább a szerb történelmi mítoszban. Belgrád azonban, ha nem mondja is, jól tudja, hogy nem szerezheti vissza Koszovót; valódi célja ezért James Lyon elemző szerint a tartomány megosztása szerbek és albánok között.

A Nyugat attól fél, hogy bármiféle hivatalos jelleget öltő tárgyalás a területmegosztásról kiválthatná az albánok támadásait a zárványok szerb lakossága ellen, ami szertefoszlatná az etnikumok együttélésének ígéretét. Felkorbácsolná a kedélyeket az albánok között Koszovó határain túl is, így a dél-szerbiai Presevo völgyében, illetve Macedóniában, ahol a NATO-nak sikerült véget vetnie a 2000-2001-es gerillaháborúnak. Presevói albán vezetők már jelezték, hogy elszakadnak Szerbiától, és csatlakoznak Koszovóhoz, ha felosztják a tartományt.

A Balkánon eldőlhet még egy dominó is, hiszen a boszniai szerbek azt a következtetést vonhatják le, hogy ők is elszakadhatnak Boszniától, és csatlakozhatnak Szerbiához, amit sokan hirdetnek közülük.

Ha az ENSZ BT-ben kisiklik Ahtisaari függetlenségi terve, akkor más megoldást fognak keresni, beleértve Koszovó felosztását is. Ha pedig átmegy, valószínűleg akkor is lesz erőszak, és a szerbek tömegesen menekülnek majd északra - jósolta Steven Meyer a brit hírügynökségnek.