| URLguru |
A brit vállalat kelet-angliai pulykatelepén februárban 159 ezer szárnyast öltek le, miután számos pulyka elhullott, és a tetemekben a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírustörzsét mutatták ki. A brit helyettes főállatorvos, Fred Landeg szinte azonnal a cég Magyarországról származó importjával hozta összefüggésbe a nagy-britanniai madárinfluenza-járványt.
Landeg február közepi, első összegző tájékoztatóján kijelentette: az akkori bizonyítékok, valamint a virológiai és madártani szakértők által adott szakvélemények alapján "a leghitelesebb hipotézis" az, hogy a vírus Magyarországról importált pulykahús révén érkezett Nagy-Britanniába.
A brit állatkórtani vizsgálati laboratórium februári első vizsgálati jelentése valóban azt állapította meg, hogy a Nagy-Britanniában és a korábban Magyarországon fellelt H5N1 vírus a teljes genetikai állományra vetítve 99,96 százalékos azonosságot mutatott, és ez "sokkal közelebbi genetikai kapcsolat, mint amelyet az Európában korábban azonosított H5-törzsek egymással mutattak".
A DEFRA szintén még februárban kiadott összegzéséből azonban kiderült az is, hogy a Bernard Matthews érintett angliai telepén komoly higiéniai problémákat tártak fel a szakhatóságok. A Bernard Matthews Magyarországon a SáGa Foods baromfifeldolgozó céget birtokolja.
Magyar reagálás
Magyarország nem kapta meg még hivatalosan a brit agrártárca azon jelentését, amely szerint az év eleji Nagy-Britanniai madárinfluenza megbetegedések legvalószínűbb forrásaként Magyarországot jelöli meg a szigetország agrárminisztériuma - tájékoztatott Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Az államtitkár közölte: a brit jelentésről kiadott sajtóhír semmi újat nem tartalmaz az előzőekhez képest.
A magyar agrártárca kíváncsian várja a jelentés hivatalos változatát, hogy a britek mire alapozzák állításukat. Gőgös Zoltán szerint az ugyanis, hogy két vírustörzs nagy hasonlóságot mutat nem jelent semmiféle bizonyítékot, mivel általában a madárinfluenzát okozó vírustörzsek nagyon hasonlóak egymáshoz. Eddig két vírustörzs között a legnagyobb eltérés az államtitkár szerint 0,05 százalékos volt. Így tehát a hasonlóság nem jelent megfellebbezhetetlen bizonyítékot.
Gőgös Zoltán utalt arra is: az év eleji madárinfluenza kapcsán Magyarország minden vizsgálódási lehetőséget biztosított a brit szakértők számára. A magyar eljárást ugyanakkor a járvány kezelésében az Európai Unió illetékesei minden tekintetben rendben lévőnek találták. Gőgös Zoltán idézte az EU főállatorvosát, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy kizártnak tartja azt, hogy a brit madárinfluenzás megbetegedésekhez Magyarországnak köze lett volna.
