© Dudás Szabolcs

Martti Ahtisaari az ENSZ koszovói megbízottjaként dolgozta ki tervét, amelynek értelmében Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlenséghez jutna. A terv megvalósulásához azonban szükséges az ENSZ BT jóváhagyása is. Tyitov úgy fogalmazott: "Csodálkozunk, és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a koszovói albánok véres háborúval fenyegetőzve zsarolják a nemzetközi közösséget arra az esetre, ha nem kapnak függetlenséget".

Tyitov szerint az Ahtisaari-terven alapuló határozati javaslat nem fog átmenni a Biztonsági Tanácson, mert "nem támogatnak egy olyan tervet, amely mellé nem áll oda mindkét érintett fél". A külügyminiszter-helyettes szerint emiatt nem kell Oroszországot a koszovói rendezés elhúzásával vádolni. A helyzet alakulásáért érzett felelősség nem vétek, és ha elharapózik az erőszak, azért majd elsősorban azok felelnek, akik a szóban forgó forgatókönyv megvalósítását sürgetik.

Arra a kérdésre, vajon szavai arra utalnak-e, hogy Oroszország megvétózhatja az Ahtisaari-terv jóváhagyását a BT-ben, Tyitov kijelentette: "A vétóval való fenyegetésnek arra kell ösztönöznie a feleket, hogy kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat dolgozzanak ki".

A nagyon szegény Koszovóban mintegy kétmillió, 90 százalékban albán nemzetiségű ember él. A tartomány az ENSZ és a NATÓ felügyelete alatt áll azóta, hogy 1999-ben a NATO erői rövid légi háborúval elkergették a térségből a szakadár albán lázadókra lecsapó szerb erőket. Oroszország makacsul ellenzi az ENSZ rendezési tervét, azt állítva, hogy az veszélyes precedenst teremtene más országok szeparatistái számára egy szuverén ENSZ-tagállam területének megcsonkításával. A tervet a koszovói albánok többsége támogatja, Belgrád viszont elutasítja.