Belgrád még mindig nem rendelkezik a Biztonsági Tanács 15 tagjának képviselőiből - főleg ENSZ-nagykövetekből - álló küldöttség pontos, hivatalos programjával – mondta Slobodan Samardzic, a Koszovó státusáról folytatott tárgyalásokon részt vett szerb küldöttség egyik vezetője. Szerb részről azonban fontosnak tartják, hogy a szerda estétől egy napot Belgrádban töltő, majd csütörtök estétől Koszovóban tartózkodó diplomaták ne csak politikusokkal, hanem minél több egyszerű, üldöztetést elszenvedő, s a koszovói lét napi valóságáról beszámolni tudó emberrel is beszéljenek.

A szerb sajtó egészen biztos diplomáciai forrásokra hivatkozó hírei szerint a Johan Verdeke belga ENSZ-nagykövet vezette delegáció csütörtökön Boris Tadic szerb államfővel, Vojislav Kostunica miniszterelnökkel, valamint szerb nem kormányzati szervezetek tagjaival találkozik, majd tovább utazik Pristinába. Szombat délig tartózkodik Koszovó központjában, s először a tartomány nemzetközi irányításának vezetőivel, a polgári közigazgatásért felelős Joachim Rückerrel, és a NATO-irányítású nemzetközi haderő, a KFOR főparancsnokával, Roland Kather tábornokkal, valamint az EU és az EBESZ helyi képviselőivel tárgyal. Ezután következnek a helyi albán vezetőkkel - Fatmir Sejdiu államfővel és Agim Ceku miniszterelnökkel - tartott találkozók, illetve a szerb és egyéb kisebbségek képviselőivel, s az ortodox, katolikus és muzulmán egyházi vezetőkkel folytatott konzultációk.

A biztonsági tanácsi küldöttség ellátogat számos szerb-albán összetűzés helyszínére, a kettéosztott Kosovska Mitrovicába, illetve több szerb enklávéba is. Ezek között van a nyugat-koszovói Orahovác is, ahol Belgrád megítélése szerint a legszörnyűbb a Koszovóban maradt szerbek helyzete. Találkoznak a diplomaták a koszovói szerb ortodox egyház vezetőjével, a Pristina melletti Gracanica-kolostorban székelő Artemije püspökkel, aki a látogatás előtt azt nyilatkozta: "készek vagyunk beszélgetni velük, s amennyire lehet, megmutatni a valós helyzetet, de hogy hajlandóak-e meglátni és meghallani a valóságot, az már nem tőlünk függ".

A BT-küldöttség látogatását Oroszország kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott Koszovó - ellenőrzött függetlenségként jellemezhető - státusára vonatkozó javaslata egyoldalú, csak az albán érdekeket veszi figyelembe, a szerbek panaszait, s igényeit nem. Moszkva azt is felrótta az Ahtisaari-terv mellett érvelőknek, hogy a tartományra vonatkozó utolsó érvényes döntést, az ENSZ BT 1244-es határozatát nem hajtották végre. Oroszország azt hangoztatja, hogy olyan megoldást kell találni Koszovóra, amelyet albánok és szerbek is el tudnak fogadni, s ennek érdekében tovább kell tárgyalni, míg az Egyesült Államok, s az EU vezető hatalmai a koszovói függetlenség megadásával minél előbb le akarják zárni a kérdést.