A volt francia államfő rámutatott: míg az eredeti alkotmány az eddigi EU-szerződések helyébe lépett volna, az új dokumentum azokat pusztán megreformálja, kiegészíti. Azaz a jogi helyzet nemhogy egyszerűsödött volna, hanem még bonyolultabbá vált. "A formát módosították, s amit eddig nehezen lehetett megérteni, az immár érthetetlenné vált" - mondta az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának keddi brüsszeli ülésén.

Ugyanakkor a politikus elismerte, hogy az új EU-szerződés (amelynek alapvető pontjait az uniós tagállamok állam- és kormányfői június végi brüsszeli csúcsértekezletükön hagyták jóvá) megőrzi az eredeti EU-alkotmány lényegét, s ezzel lehetővé teszi az uniós integrációs folyamat továbbvitelét.

Giscard d'Estaing - aki az EU-alkotmány kidolgozását végző konvent elnöke volt - éppen ezért felszólította az új dokumentum végleges megszövegezésére hivatott, jövő hétfőn kezdődő kormányközi konferencia résztvevőit, hogy ne térjenek el az állam- és kormányfők által adott mandátumtól. Azoknál a pontoknál, ahol ez utóbbiak nem módosítottak, vegyék át az eredeti alkotmány rendelkezéseit. Ez utóbbit az EU állam- és kormányfői több évi előkészítő munka után 2004-ben fogadták el, de a következő évben a franciák, majd a hollandok is népszavazáson elutasították. Ezzel nem pusztán a dokumentum bukott meg, de az EU is válságba került. Ebből a bénultságból jelenthet kiutat az új EU-dokumentum (hivatalos nevén "reformszerződés").

A volt francia elnök nem csak az új dokumentum bonyolultságát bírálta, hanem azt is, hogy az állam- és kormányfők a helyzet megmentése végett a múlt havi brüsszeli egyezség megkötésekor visszaléptek az "európai szellemiség" területén. Így például az új szerződést már nem hívják alkotmánynak, s kimaradnak belőle az olyan szimbólumok, mint a közös himnusz, a zászló, vagy a valuta. Giscard d’Estaing szerint ezek a "korlátozott jelentőségű" változtatások nyilván azt szolgálják, hogy az új dokumentumot könnyebben el lehessen majd fogadtatni egyes tagállamokban.