A Minszkben akkreditált orosz diplomata az Interfaksz orosz hírügynökségnek nyilatkozva kedden hozzátette: már a múlt év végén minden készen állt a vonatkozó megállapodás aláírására, de Fehéroroszország elnökének egyelőre nincs erre felhatalmazása.

A Kommerszant című lap rámutatott keddi számában:  a nagykövet megnyilvánulásával Moszkva nyilvánosságra hozta az amerikai rakétavédelmi radarok kelet-európai telepítésére adandó aszimmetrikus válasz legújabb verzióját. Fehéroroszországban még a helyükön vannak az egykori Varsói Szerződés objektumai, a kilövőállásokat és a rakétasilókat is beleértve, s oda sokkal gyorsabban vissza lehet helyezni a fegyvereket, mint ahogyan az Egyesült Államok ki tudja építeni Kelet-Európában a tervezett radarállomást és rakétaelhárító rakétákat.

Alkotmánya szerint Fehéroroszország ugyan atomfegyverektől mentes akar lenni, de az orosz katonai objektumok módot adnak arra, hogy Minszk nyomást gyakoroljon Moszkvára a gázszállítások ügyében. A nyomásgyakorlásra volt is példa a januári "gázháború" idején, amikor Aljakszandr Lukasenka elnök azzal fenyegetőzött, hogy néhány fontos orosz katonai objektumért bérleti díjat kér. Akkor ugyan nem jutott idáig a dolog, de nukleáris fegyverek esetében már más lesz a helyzet, s Lukasenka Oroszország biztonságának egyik garantálójaként saját hatalmának fenntartását is követelheti - írta az orosz lap.

A Nyezaviszimaja Gazeta ugyancsak kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a napokban Bakuban orosz-amerikai szakértői tárgyalások kezdődnek a gabalai (azerbajdzsáni) radarállomás közös használatának lehetőségéről, Vlagyimir Polovkin vezérezredes, az orosz űrhaderők parancsnoka kijelentette: azt tervezik, hogy hosszabb távon elhagyják az Oroszország határain kívüli radarállomásokat, hogy az ország védelmi képessége ne függhessen más államok vezetőitől. Bakuban erre siettek hangsúlyozni, hogy ilyen értelmű tájékoztatást nem kaptak Moszkvától, és a kijelentést nem tekintik hivatalos álláspontnak.

A moszkvai lap szerint azonban az azerbajdzsáni újságok arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország nem kívánja meghosszabbítani a gabalai állomás bérletét, és átengedi azt az amerikaiaknak. Mint ismeretes, Vagyimir Putyin elnök az Iránhoz közel lévő gabalai radarállomás közös használatát ajánlotta fel az Egyesült Államoknak arra az esetre, ha az eltekint a rakétavédelmi rendszerek tervezett kelet-európai telepítésétől.

Egy német politológust idézve a lap azt írta: egyfelől a gabalai állomás néhány éven belül úgyis elveszne Oroszország számára, hiszen Azerbajdzsán a NATO-ba tart, másfelől átadásával Moszkva demonstrálhatja, hogy a jó kapcsolatok érdekében áldozatokra is hajlandó. Történik pedig mindez akkor, amikor Vlagyimir Putyin elnökségének utolsó hónapjaiban rendkívül fontos döntések születnek meg a továbbiakban a Nyugathoz fűződő kapcsolatokról - idézte a lap a politológust.