A válság mélyülését jelzi, hogy a belga egység hagyományos ünnepét, a király napját, amely csütörtökre esett, kisebb szeparatista megmozdulások és feszültséget szító politikai lépések keserítették meg. A királyi család nyilvános megjelenésének helyszínéről például rendőrök távolítottak el néhány szélsőséges flamand tüntetőt.

A király ünnepének előestéjén a flamand hatóságok érvénytelenítették három olyan település franciaajkú polgármesterének a megbízatását, amelyek Brüsszel környékén, flamand területen fekszenek, de többségükben franciaajkúak lakják. Arra hivatkoztak, hogy nem tartották be azt a szabályt, amelynek értelmében ebben a térségben elsősorban a holland nyelvet kell használni. II. Albert király a napokban személyesen is lépéseket tett annak érdekében, hogy csillapítsa a hangulatot a két nagy régió között, és elérje az érdemi kormánykoalíciós tárgyalások folytatását.

Miután a kormányfőnek jelölt flamand kereszténydemokrata Yves Leterme többszöri kísérletre sem tudott megállapodni vallon kereszténydemokrata és liberális tárgyalópartnereivel, az uralkodó a képviselőház és a szenátus vezetőjét is közvetítésre kérte fel. Néhány napon belül eldől, hogy ezek az erőfeszítések sikert eredményeznek-e, vagy a konzervatív-liberális koalíció tervét át kell adni a múltnak. Az állami vezetők ezzel együtt folyamatosan azt hangoztatják, hogy az ország egysége nincs veszélyben.

A koalíciós egyeztetések a múlt héten azért jutottak teljesen zsákutcába, mert a flamand pártok a vallonok tiltakozása ellenére a képviselőház egy bizottságában lebonyolított szavazáson úgy döntöttek: nyelvi alapon kettéválasztják a brüsszeli városperemek alkotta választási körzetet. Ez elzárná a külvárosokban lakó franciaajkúakat attól a lehetőségtől, hogy vallon pártokra szavazzanak.

A június elején tartott általános választást a flamand kereszténydemokraták nyerték, de a bonyolult belga rendszerben kormány csakis többpárti, holland- és franciaajkú pártokat is magában foglaló koalícióval alakítható.

A válsághelyzet kiindulópontja az a flamand eltökéltség, hogy a koalíció megalakítását összekötik egy olyan államreform tervének kidolgozásával, amely nagyobb önállóságot adna a régióknak, és biztosítaná, hogy a gazdagabb flamand térségben a jelenleginél nagyobb bevételi hányad maradjon.

A vasárnapi tüntetés civil csoportok szervezik. Már most több mint százezer aláírás gyűlt össze azon az íven is, amelyet ugyancsak az egység megerősítésének igényével a vezető állami illetékeseknek kívánnak átadni.

Az ünnepet kihasználva csütörtökön a katolikus egyház első számú belga embere, Godfried Danneels bíboros is egységre buzdította a lakosságot.