A megkérdezettek leginkább azt értékelik kedvezően, hogy 1989 után az üzletekben jobb lett az áruellátás, javultak a szolgáltatások, szabad a véleménynyilvánítás, több párt közül lehet választani, és szabadon lehet utazni. A negatív értékelés elsősorban a közbiztonságra, az országban uralkodó általános rendre, az időskori létbiztonságra, a betegségbiztosításra, az emberek közötti viszonyra és a társadalmi erkölcsre vonatkozik.

Az 1989 utáni rendszerrel a megkérdezettek 20 százaléka egyértelműen, 31 százaléka pedig nagyrészt elégedett. A változásokat az emberek 21 százaléka mereven elutasítja, 28 százalékuk pedig kritikusan viszonyul a mai rendszerhez.

Szociológusok értékelése szerint egyértelmű, hogy 18 évvel a rendszerváltás után „a helyzet se nem fehér, se nem fekete”. Általánosítva: a mai életminőséget az emberek 55 százaléka tartja jónak, míg 45 százalék rossznak. „Az emberek nagy többsége jól kivehetően óvatos. Csak hét százalék a teljes mértékben elégedettek, s tíz százalék a mindennel elégedetlenek aránya” – állítja a STEM.

Ami a nagypolitikát illeti: a csehek 70 százaléka kedvezően értékeli, hogy Csehország önálló állammá lett. Az ország NATO és EU-tagságát a megkérdezettek 60 százaléka minősítette pozitívnak.

Több kérdésben ellentmondásosnak minősíthető a fölmérés eredménye. A piacgazdaságot és a külföldi tőke megjelenését Csehországban az emberek kétharmada értékelte kedvezően. Ugyanakkor a piacgazdaság következményeként kialakult hatalmas jövedelmi és vagyonbeli különbségeket az emberek 70 százaléka kedvezőtlennek minősítette.

Nem egyértelmű a lakosság viszonyulása a kommunista párthoz sem. A vonatkozó kérdésre válaszolva az emberek 59 százaléka negatívnak, míg 41 százaléka pozitívnak tartja, hogy az országban továbbra is működik és a parlamenti képviselete van a kommunista pártnak.