A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni részlege a felzárkózó térségről összeállított napi gazdasági-politikai helyzetértékeléseinek csütörtöki kiadásában azt írta: jóllehet mind Ollie Rehn, az EU bővítési biztosa, mind Boris Tadic szerb elnök komoly erőfeszítéseket tesz Koszovó státusának és Szerbia EU-csatlakozási folyamatának szétválasztására, a valóságban igen nehéz lesz a két ügyet elkülöníteni egymástól.

A ház elemzői szerint az "első összecsapási alkalmat" az EU stabilizációs és társulási megállapodásának aláírása kínálja. Ha az unió e megállapodás felajánlása előtt küldené Koszovóba - főleg rendőri erőkből és polgári hivatalnokokból álló - 1800 fős tervezett misszióját, a szerb kormány jó eséllyel elutasítaná az egyezmény aláírását.

Ha Szerbia nem írja alá az EU-egyezményt, az nagy valószínűséggel annyira megosztaná a kormányt, hogy idő előtti választásokat kellene kiírni. Ha mindeközben a közelgő elnökválasztáson a radikális Tomislav Nikolic győz, olyan helyzet állhat elő, amelyben mind a szerb elnökség, mind a parlament teljesen a nacionalisták ellenőrzése alá kerül - áll a JP Morgan elemzésében.

A ház szakértői ezért arra számítanak, hogy az EU még a misszió Koszovóba küldése előtt felajánlja Belgrádnak a stabilizációs és társulási egyezményt, valószínűleg január 28-án, az uniós külügyminiszterek értekezletének napján. E forgatókönyv esetén Szerbia valószínűleg aláírná az egyezményt, annál is inkább, mivel a Milosevics-éra alatti szankciók és elszigeteltség évei után a legtöbb szerb politikus az EU-tagságban látja az ország anyagi és politikai felemelkedésének előfeltételét, és el akarja kerülni a kapcsolatok megszakítását az unióval.

A JP Morgan szerint valószínűtlen az is, hogy Szerbia fontolóra venné a katonai beavatkozást Koszovóban, mert a tartományt a NATO jó eséllyel megvédené. A kereskedelmi embargó elvben hatékony lehet, mivel a koszovói fogyasztási termékek és az elektromos áram hozzávetőleg 70 százaléka Szerbiából érkezik.

Szerbia már 1999-ben is megpróbálkozott a kereskedelmi embargóval, de azt soha nem lehetett teljes mértékben érvényesíteni, mivel az árukereskedelem jelentős része - még embargó nélkül is - csempészetből áll. Az áramellátás megszakítása könnyebben kivitelezhető lenne, de ebben az esetben az EU ellenlépésekről dönthet, például arról, hogy leállítja a Magyarországon keresztül érkező szerb földgázellátást - áll a londoni befektetési ház csütörtöki elemzésében.

Bárhogy alakul is a koszovói függetlenség ügye, a kérdés valószínűleg továbbra is uralni fogja a szerbiai politikát, lassítva a szerb EU-csatlakozási folyamatot. Ezért a londoni cég elemzői szerint valószínűtlen, hogy Szerbia 2016 előtt csatlakozhat az unióhoz.