A hétfői EU-külügyminiszteri értekezlet legnagyobb része annak jegyében telt, hogy az unió kereste azt a formulát, amellyel az adott helyzetben lehetséges, eléggé erőteljes "pozitív jelzést" adhat Szerbiának, és Belgrád értésére adhatja, hogy Brüsszel szerint Szerbia jövője az EU-ban van.

Vigyázó szemek a választáson

Az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásának - ezúttal nyilvánosan ki nem mondott - fő kérdése azonban az volt, hogy miközben nyilvánvalóan közeleg Koszovó függetlenségének kinyilvánítása, az EU-országok többsége pedig kész lesz rögvest elismerni a független Koszovót, Szerbiában elnökválasztás zajlik. Az első fordulóban, január 20-án a nacionalista Tomislav Nikolic jobban szerepelt, mint a Nyugat-barát Boris Tadic, és a február 3-i második forduló előtt az EU egyfelől szeretné javítani Tadic győzelmi esélyeit, másfelől nem akarja elkötelezni magát a társulási megállapodás mellett. A szerb politikában ugyanis Koszovó várható elvesztése miatt erősödik a Nyugat-ellenes hangulat.

Mint Göncz Kinga mondotta, az unió most olyan megállapodáscsomagot kínál, amely a politikai együttműködés kereteinek felvázolásán túl kitér a vízumliberalizációra, a szabad kereskedelemre, az oktatási együttműködésre - azon belül a diákcserére -, illetve az emberek közti kapcsolatokra. 
 
A magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy e politikai megállapodáscsomag szélesebb témakört ölel fel, mint maga a társulási megállapodás. Budapest szemszögéből nézve kifejezetten előnyösnek tartja, hogy benne van a vízumliberalizáció, az emberek közötti kapcsolattartás kérdésköre. 
 
A politikai együttműködési megállapodást az unió részéről a soros elnökségi trojka írná alá - tette hozzá Göncz Kinga. Az EU-miniszterek egyúttal úgy foglaltak állást, hogy "akciócsoportot" (task force) kell létrehozni, amely ajánlásokat dolgozna ki mind Szerbiának, mind az uniónak a kapcsolatok további szorosabbra fűzését illetően.

Diplomáciai körökből származó értesülés szerint a brit küldöttség ötlete volt, hogy társulási megállapodás helyett most átfogó politikai megállapodást kínáljanak Szerbiának.

Hollandia ellenállása miatt az EU-külügyminiszterek többségének nem sikerült elérnie, hogy most döntsenek a szerb társulási megállapodás aláírásáról. Nem csupán Hollandiában, hanem más uniós körökben is van bizonyos elégedetlenség a szerbekkel szemben, mivel még mindig nem adták át a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűnök elkövetésével vádolt egykori magas rangú személyeket, így például Ratko Mladicot. Az EU a társulási megállapodás feltételeként jelölte meg Belgrád teljes körű együttműködését a délszláv ügyekben ítélkező hágai bírói fórummal.