Az északnyugati Washington államban a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága mellett Obama eredménye 68, míg Clintoné 31 százalék volt. A középnyugati Nebraskában 99 százalékos feldolgozottságnál Obama 68-32 arányban vezetett Clintonnal szemben. A jelentős fekete népességű déli Louisianában pedig a demokrata választók 57 százaléka szavazott Obamára, míg Clinton 31 százalékot kapott, 97 százalékos feldolgozottsági adat szerint.

A demokrata jelöltség kérdése még a február 5-i szuperkedden sem dőlt el, pedig aznap 22 államban rendeztek demokrata előválasztást.

Az eddigi előválasztási fordulók után oly szoros a verseny, hogy arról sincs egyetértés, a két állva maradt küzdő kozül melyiknek van előnye. Az el nem kötelezett úgynevezett szuperküldötteket nem számolva szombatig például a CBS és az NBC hírtéve szerint Obama vezetett, míg az AP hírügynökség és a CNN hírtévé a New York-i szenátor asszony előnyéről írt. Sok elemző szerint kettejük versenyében csak a nyári jelöltállító konvenció fogja kimondani a végső szót, és a mérleg nyelvének szerepét a szuperküldöttek fogják játszani.

A szombati előválasztások után a CNN számítása szerint a szuperdelegátusokkal együtt Clinton 1099, Obama 1039 küldöttet tudhat maga mögött. Az augusztusi pártkongresszuson 2025 delegált támogatása kell az elnökjelöltség megszerzéséhez.

A Nebraska alatti Kansas államban a republikánus jelölőgyűléseken Mike Huckabee szinte megalázó vereséget mért John McCainre: a végeredmény szerint előbbi a szavazatok 60, utóbbi a 24 százalékát kapta.

A baptista lelkészből politikussá vált Huckabee, volt arkansasi kormányzó annak ellenére folytatja a versenyt, hogy McCain arizonai szenátor a szuperkedden aratott győzelmeivel lényegében bebiztosította a maga jelöltségét. Huckabee szombaton kijelentette, hogy hisz a csodákban, és a verseny még nem fejeződött be. Mint hozzátette, amíg marad esélye, nem adja fel. Cáfolta, hogy alelnökjelölt szeretne lenni az elnökségre pályázó McCain mellett.