Előállt a kormány a vagyonadó és a katás adózás részleteivel – fontos rögtön kiemelni, hogy mindez még csak terv, még egy lépéssel az előtt, hogy a parlament elé vinnék. A kettő közül a vagyonadó kapott több kritikát, ami egy elég furcsa helyzetet teremt: könnyű volna mindent azzal söpörni le az asztalról, hogy a gazdagok nem akarnak fizetni – elhangzott persze az a faék egyszerűségű érv is, hogy igazságtalan lenne a már adózott bevételből még adózni –, de ha egy pillanatra feltételezzük, hogy nem csak ez számít, akkor is maradnak megfontolandó ellenérvek. Például az, hogy nem fogja-e vissza túlságosan a gazdaságot, ha sok cég értékét erővel próbálnák a tulajdonosok lejjebb nyomni, vagy hogy nem okozna-e kárt az, ha gépekben és földekben álló, nem könnyen pénzzé tehető vagyon után akarnának adót beszedni. Az biztos, hogy miután rengeteg híresztelés terjedt arról, hogy a háttérben többen is igyekeznek felpuhítani a terveket, a kormány kimondottan szigorú részletszabályokat vitt társadalmi egyeztetésre. A Pénzügyminisztérium azt ígéri, hogy szigorítani fogják az adóelkerülési szabályokat, azokra is gondoltak, akik már a választás másnapján elkezdték külföldre vinni a pénzüket, a NAV pedig készül egy vagyonkalkulátorral azoknak, akik szeretnék tudni, eléri-e a vagyonuk az egymilliárdot.

A kata részletszabályai közül elsőre az szúrhat szemet, hogy a 2022 előtti 50 ezerről 100 ezer forintra emelnék fel az adót, de ez logikusan megmagyarázható a szakmabeliek szerint is azzal, hogy mennyire megdrágult minden azóta. Abban is nagy az egyetértés, hogy pozitívum, hogy a mostani, erősen korlátozott kata helyett egy szélesebb körben választható és magasabb tb-alapot biztosító adó jön. A bújtatott foglalkoztatás kiskapuja ellenben visszatér, az pedig nem változik, hogy kimondottan kevés nyugdíjra számíthatnak a katás adózók.
Kevésbé látványos részlet, de az ekho szabályait is átírják: a sportolókra ezek után ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint mindenki másra, aki ezt az adónemet választja, azaz nem 500, hanem 60 millió forint éves jövedelemig adózhatnak így. Ez a legtöbb sportklubot nem nagyon érinti, a nagy fizetést kínálókat ellenben igen, nem véletlen, hogy a Ferencváros kelt ki leginkább a tervezet ellen.
Budapest is azok közé tartozik, akik pályázhatnak a 2036-os olimpia megrendezésére – jelentette be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A HVG birtokába jutott több olyan márciusi és áprilisi, azaz még a kormányváltás előtti dokumentum, amely vázolja, hogyan nézne ki egy itteni olimpia. A Medián pedig azt mérte, hogy országosan 64, Budapesten 57 százalék az indulás támogatottsága.

Megszereztük a tavasszal elkészített pénzügyi stratégiát is, ez úgy számol, hogy a költségek 10 százaléka hárulna az államra – csakhogy a számításból kimaradt néhány jelentős tétel. Aki azt szeretné, hogy annyira ne költsünk sok közpénzt sporteseményekre, azt egy kicsit megnyugtathatja, hogy a kormány kiadott egy határozatot: tárgyalni kell, hogy átírhassák a 2027-es vizes vb szerződését úgy, hogy az olcsóbbra jöjjön ki.
„A Mészáros–Szíjj tandem elfogadja a kormány döntését, és kész megszüntetni a 23 ezer milliárdos autópálya-koncessziót” – írta ki Magyar Péter a Facebookra, de aztán a koncesszió jelezte, hogy ennyire azért nem egyszerű a helyzet. És ez még csak a bemelegítés volt, mert a hét második felében még egy ennél is súlyosabb közlekedési ügy bukott ki.
A kormány ugyanis bejelentette: az Európai Számvevőszék alapos gyanút talált, hogy a Déli Körvasút kivitelezésénél olyan szabálytalanságok történtek – összejátszás, valamint a V-Híd olyan információkat kapott meg, amelyekhez nem lett volna joga –, amelyek miatt az EU-támogatás elveszne. A kormány felbontja a szerződést, a V-Hidat felszólítják, hogy számoljon el a már megkapott 57 milliárd forinttal és azonnal hagyja el a munkaterületet. Nem mellesleg Mészáros Lőrinc cégeit kizárták az összes állami vasútépítési közbeszerzésből.
A hét képe: tüntetések Franciaországban

Egy kicsit gyorsult az infláció, de még mindig csak 1,6 százalékos volt szeptemberben. Az egyik legfontosabb részlet az, hogy az élelmiszerek átlagos ára 1,3 százalékkal volt kisebb, mint tavaly ilyenkor, úgyhogy miután Magyar Péter a múlt héten belengette, hogy kivezethetik az árrés szabályozását, úgy tűnik, itt van az alkalom, amikor ezt anélkül tehetnék meg, hogy túl nagyot ugranának az árak.
Az üzemanyagok 6,9 százalékkal voltak az egy évvel korábbi szint fölött. Igazi meglepetést az okozott az elemzők számára, hogy a szolgáltató szektor árai éves szinten bár jelentősen nőttek, egy hónap alatt kimondottan nagyot, fél százalékot estek. A szakértők szerint sok probléma látszik már – a forint gyengül a nyár óta, a bérköltségek nagyok, az energia és sok alapanyag is drágul –, de ezek még alig épültek be az árakba, a cégek sokkal türelmesebb árazási politikát folytatnak.
Miután a főváros és a kormány megállapodott egyebek mellett arról, hogy egységesítik a budapesti parkolási rendszert az eddigi kerületi szintű megoldások helyett, hirtelen fontos lett, hogy Csányi Sándor alig egy hónapja vált 50 százalékos tulajdonosává egy újabb olyan cégnek, amely intelligens közlekedési rendszereket fejleszt.

A Sonic és a már korábban Csányi érdekkörébe került GVSX Kft. a hirtelen a Fővárosi Önkormányzat feladatává váló parkolásra is megoldást tudna nyújtani. A kerületek zúgolódnak, de ha elkészül a jogszabály az új rendszerről, akkor jövő áprilistól jöhet az egységes budapesti parkolási rendszer, ez pedig jó alap lehet a szolgáltatás modernizálásához is.
Eddig nem látott méretű, közel 3300 milliárd forintos tőkehiányt mutat a Magyar Nemzeti Bank idei első féléves mérlege. A hiány már a Matolcsy-korszakban brutálisra nőtt, erre tett rá még egy lapáttal a forint erősödése, ami miatt a jegybank birtokában lévő deviza forintra átszámolva kevesebbet ér.
Bár ez is adósság, a törvény nem ad választ arra, meddig működhet így az MNB. Amikor 2022-2023-ra eltűnt a jegybank saját tőkéje, az akkori kormánytöbbség írt egy olyan szabályt, ami miatt nem kötelező azonnal visszapótolni a hiányt – ez a mostani kormányzatnak is jól jön, hiszen nincs hirtelen elérhető pár ezer milliárd forint az államkasszában erre.
Miközben az amerikai hírekben olyasmik szerepelnek, hogy Donald Trump ellenségnek nevezte azokat, akik a mesterséges intelligencia szót használják a szuperintelligencia helyett (Magyarországon pedig a mesterséges vagy szuperintelligencia segítségével a Fidesz több politikusa is - ahogyan borítóképünkön is látható - egészen új aradi vértanúkat mutatott be az október 6-i megemlékezésre, köztük a címünkben is említett Pötterbing Ödönt), egy valóban fontos ügyben is történt előrelépés: több bírósági döntés után a Paramount Skydance felvásárolta a Warner Bros. Discoveryt. Skydance Corporation néven jött így létre az USA új médiapiaci óriása, amely gyakorlatilag minden szegmensben meghatározó szereplővé vált.

A 110 milliárd dolláros üzlet hatása még bizonytalan, de sokan aggódnak. Így vannak ezzel például a szórakoztatóipari dolgozók, akik most az állásukat féltik. Az ügyfelek is tarthatnak attól, hogy a piaci fölény miatt nőnek-e az árak. Ahogy a hírszolgáltatás függetlensége miatt is lehet aggódni, hiszen David Ellison vezérigazgató családja Donald Trump kampányát támogatta, úgyhogy jó kérdés, mihez kezd most az új céghez tartozó CNN-nel és a több más médiacéggel.
A hazai pálya mellett a Balkánon is nyomulnak Trumpék, az USA elárasztaná LNG-vel Európának ezt a részét, és az elnökhöz közeli emberek beszálltak az ottani országok gázinfrastruktúrájának fejlesztésébe is. Ez az EU-nak is szúrja a szemét, és nemcsak a személyes összefonódások, valamint a sok ügyletnél felmerült korrupciógyanú miatt, hanem azért is, mert az uniós csatlakozási követelményekkel szembemegy, ha ezeknek az országoknak a gázfüggőségét növelik.
Nyitókép: A fideszes Panyi Miklós által közzétett, AI-val generált aradi vértanúk tablója nem létező mártírnevekkel. Forrás: Facebook / Panyi Miklós