A főpap a Beta hírügynökségen keresztül azt üzente követőinek, hogy bármit tesznek is az albánok, otthonaikban, szent helyeik, őseik sírjai közelében, saját földjükön kell maradniuk.

A püspök Koszovó függetlenségének várható kikiáltását megszállásnak minősítette, s úgy fogalmazott, hogy "a népnek át kell vészelnie ezt a megszállást, úgy, hogy nem vesz részt a megszálló hatalom tevékenységében, de engedelmeskedik parancsainak". Másfajta ellenállást nem tanúsíthatunk, mint hogy kinyilvánítjuk véleményünket és akaratunkat, s csupán átmenetiként, túlélendőként fogadjuk el a ránk kényszerített döntést.

Artemije nem hisz az albánok szerbek iránti jóindulatában, függetlenül attól, hogy mit ígérnek a függetlenség kikiáltása előtt. Szerinte nem kétséges, hogy változatlanul meg akarják tisztítani Koszovót a szerbektől, s minden más nem albántól. Meg fogják kísérelni erőszakkal befejezni az etnikai tisztogatást, felszámolni kulturális örökségünk maradékát, amely a szerbek sok évszázados koszovói jelenlétéről tanúskodik - mondta.

A 73 éves püspök ma a Szerb Ortodox Egyház egyik legnagyobb tekintélyű főpapja, a Koszovót és a szerbség bölcsőjének tekintett délnyugat-szerbiai vidéket, Raskát magában foglaló egyházmegye vezetője. A milosevici rezsim uralma idején egyfajta belső számkivetettségben élt, mert felemelte szavát a népirtás, és általában mindenfajta erőszak ellen.

Artemijét ezért Szerbiában hazaárulónak tekintették, még a Szerb Ortodox Egyház szinódusával is összeütközésbe került, ugyanakkor céltáblájává vált az albán nacionalistáknak is, mert megbélyegezte az UCK szerb civilek elleni megtorló akcióit. Hasonló eréllyel ítélte el Szerbia sok polgári áldozatot követelő NATO-bombázását.