A demográfiai előrejelzések szerint Románia összlakossága18,1 millió főre csökken a szóban forgó időpontig, ami szintén jelentős csökkenés ahhoz képest, hogy a hat évvel ezelőtt végzett népszámlálás idején még 21,6 millió ember élt az országban. 2002-ben az összlakosságon belül a magyarok aránya 6,6 százalék volt, 2032-re ez az arány megközelítőleg 5,6 százalékra esik. Romániában elsősorban a születések alacsony száma okozza a lakosság számának apadását, ugyanis a nők átlagban 1,3 gyermeket hoznak világra, holott 2,1 lenne az ideális érték. A fogyatkozás oka az is, hogy az emberek átlagos életkora nyolc évvel alacsonyabb, mint az Európai Unió többi tagállamában. A növekvő mértékű elvándorlás is hozzájárul a népesség zsugorodásához.
   
Kiss Tamás szociológus elmondta, hogy a fenti három ok általánosan jellemző Romániára, így ezek egyformán csökkentik a román és a magyar nemzetiségű lakosság számát. A romániai magyarság fogyásához azonban hozzájárul még két sajátos tényező. Az egyik a kedvezőtlen korstruktúra, ami azt jelenti, hogy a romániai magyarság jóval idősebb, mint a román lakosság, a másik pedig az asszimiláció, amelynek következtében 2032-ig körülbelül 20-25 ezer magyarral lesz kevesebb. A szociológus kifejtette, hogy az asszimiláció értéke nem magas
az összlakossághoz viszonyítva, de a beolvadás nem egyformán sújtja a régiókat. Így leginkább a szórványban fogy a magyarság az asszimiláció miatt. Székelyföldön viszont ez a jelenség nem létezik, a Partiumban pedig szinte egyáltalán nem vezet a magyar népesség ritkulásához.