Csütörtök reggel, nem sokkal kilenc után élelmiszerrel megrakott autó érkezik Bukarest hatodik kerületének szociális étkezdéjéhez. A helyi élelmiszerbank programja naponta két meleg étkezést biztosít hatszáz, nehéz anyagi helyzetben élő vagy egészségi problémákkal küzdő lakosnak. Ötszázan maguk veszik át az ételt, száz, ágyhoz kötött embernek házhoz viszik. Csütörtökön a hétvégi, tartós élelmiszereket tartalmazó csomagokat is összeállítják – derül ki a HotNews helyszíni riportjából.
A 74 éves Petre Mircea és felesége egyaránt havi 1900 lej nyugdíjból él. A férfi szerint az étkezési segítséggel nagyjából havi hatszáz lejt (kb. 42 000 forintot) takarítanak meg; a különbséget a gyógyszerekre fordítható pénzen is érzik.
Az adományozók előre elküldik, milyen termékből mennyit tudnak felajánlani, és milyen lejárati dátum szerepel rajta. Az étkezde munkatársai eldöntik, mit tudnak felhasználni a főzéshez vagy a hétvégi csomagokhoz, majd saját járműveikkel elszállítják az árut. Ovidiu Rusu igazgató a HotNewsnak azt mondta: a visszaigazolástól számítva legfeljebb huszonnégy óra alatt megérkeznek az élelmiszerek. Beszámolója szerint az adományok a menük hozzávetőleg negyven százalékát fedezik, a többit helyi közpénzből vásárolják meg.
A számok mögött ott a hűtőkocsi
A romániai élelmiszerbankok országos hálózata a bukaresti önkormányzati programtól külön működik. Utóbbi a boltokból és más vállalkozásoktól átvett, továbbra is biztonságosan fogyasztható élelmiszereket ellenőrzi, majd segélyszervezetekhez juttatja el. Az élelmiszer megmentése így szállítási, raktározási és szervezési feladat is: attól, hogy egy üzlet felajánlja a feleslegét, annak még időben el kell jutnia azokhoz, akik fel tudják használni.
Ezzel szembesült Cami Gui, a kolozsvári Food Waste Combat kezdeményezés elindítója, a helyi élelmiszerbank egyik alapítója is.
Egy nagy kereskedelmi lánc két-három üzletével kezdtük. Ez a lánc ma a kolozsvári bank egyik fő adományozója. Amikor megláttam az első begyűjtött rakományt egy hűtőkocsiban, elsírtam magam
– mondta a HotNewsnak. Más volt saját szemével látni a kidobásra szánt mennyiséget, mint jelentésekben olvasni róla.
A pazarlást már az adományozás előtt is lehet csökkenteni. A HotNewsnak válaszoló romániai kereskedelmi láncok szerint először leárazzák a közeli lejáratú termékeket, és a megmaradt, még fogyasztható árut adják át civil szervezeteknek vagy élelmiszerbankoknak. A megoldások európai változatait a PULSE partnerei is összegyűjtötték: a kedvezményes csomagoktól az adományozás megszervezéséig többféle út vezethet ki az üzletből a kuka helyett.
https://hvg.hu/gazdasag/20261003_elelmiszer-hulladek-eurostat-unios-mezony-magyarorszag-javulas
Otthon keletkezik a legtöbb hulladék
Az Eurostat 2023-ra vonatkozó becslése szerint az EU-ban 58,2 millió tonna, lakosonként 130 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett. Ennek 53 százaléka a háztartásokból származott. A mutató azonban az ehetetlen részeket, például a csontokat és bizonyos héjakat is tartalmazza. A teljes mennyiséget ezért félrevezető lenne még elfogyasztható, kidobott ételként bemutatni.
Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2024-es háztartási felmérése fejenként évi 59,7 kilogramm élelmiszer-hulladékot talált. Ennek 36 százaléka, mintegy 21,5 kilogramm, elkerülhető pazarlás lett volna. A felmérésben több mint hétszáz ember, 260 háztartás vett részt. A Nébih szerint az elkerülhető mennyiség a 2016-os méréshez képest körülbelül harmadával csökkent.
Az élelmiszermentésnek időközben ugyanis jelentős hazai hálózata épült ki. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület saját beszámolója szerint 2024-ben mintegy 10,4 ezer tonna élelmiszert juttatott el 245 ezer emberhez. Fontos, hogy ezek egyetlen szervezet működésének adatai: önmagukban nem mutatják meg, mennyivel csökkent az ország teljes pazarlása.
Mit kell már most tenniük a boltoknak?
A nemzeti szabályok tagállamonként eltérnek. Magyarországon az élelmiszerláncról szóló törvény a meghatározott tevékenységből az előző évben több mint százmilliárd forint nettó árbevételt elérő élelmiszer-kiskereskedőkre külön élelmiszermentési kötelezettségeket ró. A kereskedőnek a saját hulladékcsökkentési tervében foglaltak szerint kell eljárnia: a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési idővel forgalomba hozott élelmiszert legalább 48 órával e határidő lejárta előtt fel kell ajánlania az állami Élelmiszermentő Központnak, és a vele kötött szerződés szerint kell eljárnia. Karitatív szervezeteknek is adományozhat. A valóságban ez utóbbi történik, az Élelmiszermentő Központ ugyanis végül sosem töltötte be igazi szerepét:
https://hvg.hu/gazdasag/20260729_feljelentes-lett-a-vege-az-eredmenytelen-allami-elelmiszermentesnek
Romániában a 2024-ben módosított szabályozás többek között megelőzési, kedvezményes értékesítési és adományozási eszközöket sorol fel. Az ártalmatlanítás előtt a törvényben megjelölt intézkedési körből legalább kettőt kell alkalmazni. Ez sem azonos azzal, hogy minden vállalkozásnak minden megmaradt termékét el kell ajándékoznia.
Ausztriában az egyik kiemelt „eszköze” a rendszernek az átláthatóság: a 400 négyzetméternél nagyobb üzlettel vagy legalább öt üzlettel működő élelmiszer-kiskereskedőknek, valamint az érintett nagykereskedőknek jelenteniük kell az átadott és hulladékká vált élelmiszer mennyiségét. Igaz a jelentési kötelezettségből önmagában nem következik általános adományozási kötelezettség Ausztriában.
Spanyolország 2025-ös törvénye megelőzési tervekkel, a felhasználási módok sorrendjével és adományozási megállapodások előmozdításával igyekszik csökkenteni a veszteséget. A vállalkozásokra vonatkozó általános kötelezettségek egyéves felkészülési idő után, 2026 áprilisában váltak alkalmazandóvá. A törvény azonban a boltok mérete szerinti kivételeket is tartalmaz.
Élelmiszermentésből startup
Az élelmiszermentésből közben magyar startupsikert is kerekedett. A 2020 nyarán indult Munch a boltok és vendéglátóhelyek eladatlan, még fogyasztható ételeit kínálja kedvezményes csomagokban. A vállalkozás külföldön is terjeszkedett: Csehországban a helyi Nesnězenóval egyesülve, Szlovákiában Munch néven működik. Romániában azonban az önálló jelenlét szerényebb maradt, ezért a cég 2025 elején a helyben ismertebb Bonappal egyesült, és annak márkanevével folytatta a működést.
A Munch nemrég boltot is nyitott, ahol a mentett termékek kaphatók:
https://hvg.hu/gazdasag/20260928_munch-fizikai-bolt-nyitas-szeged-elelmiszer-pazarlas
Mikor lett ebből uniós politikai kérdés?
Az élelmiszer-pazarlás régóta a EU napirendjén szerepel. A hulladék keletkezésének megelőzése már a 2008-as hulladék-keretirányelv cselekvési prioritáslistájának élén állt. Az élelmiszer-pazarlás azonban uniós szinten, önálló politikai ügyként csak a 2010-es évek elején jelent meg a Bizottság 2010-es, biohulladékról szóló közleménye már foglalkozott a megelőzésével, a 2011-es erőforrás-hatékonysági ütemterv pedig 2020-ig a hulladékként ártalmatlanított, még ehető élelmiszer mennyiségének megfelezését tűzte ki „ajánlásában” célként.
Az Európai Parlament (EP) 2012. januári 2025-ig sürgette az élelmiszer-pazarlás megfelezését. A képviselők akkori megbízhatóbb adatokat, fogyasztói tájékoztatást és a dátumjelölések tisztázását is kérték. Ezek azonban továbbra is csak politikai követelések voltak: az EP állásfoglalása nem szabott közvetlenül végrehajtható, ötvenszázalékos kötelezettséget minden tagállamra vagy üzletre.
Az Európai Parlament aztán 2017 májusában ismét szigorúbb fellépést sürgetett: a 2014-es szinthez képest 2025-re harminc-, 2030-ra ötvenszázalékos uniós csökkentést kért, és a kötelező célok lehetőségének vizsgálatát szorgalmazta. Időközben a hulladék-keret irányelv 2018-as módosítása már előírta a tagállamoknak, hogy tegyenek intézkedéseket az élelmiszer-hulladék megelőzésére az ellátási lánc egészében, ösztönözzék az adományozást, és mérjék a keletkező mennyiséget. Az egységes mérési módszertant 2019-ben rögzítették.
Ami kötelező: tíz és harminc százalék 2030-ig
A legutóbbi átfogó változást az élelmiszer- és textilhulladék csökkentését célzó uniós irányelv hozta, amely először írt elő kötelező, számszerű élelmiszerhulladék-csökkentési célokat a tagállamoknak. Utóbbi jogszabály már 2025 őszén hatályba lépett; a tagállamoknak azonban 2027. júniusig kell átültetniük azt a nemzeti jogrendjükbe. Két, 2030 végéig teljesítendő célt állapít meg:
- A feldolgozásban és gyártásban legalább tíz százalékkal kell csökkenteni az élelmiszer-hulladék teljes mennyiségét.
- A kiskereskedelemben és egyéb élelmiszer-forgalmazásban, az éttermekben és étkeztetésben, valamint a háztartásokban együttesen legalább harminc százalékkal kell csökkenteni az egy főre jutó mennyiséget.
A tagállamoknak a megelőzést segítő intézkedéseket is meg kell hozniuk. Ide tartozik az ellátási lánc szereplőinek együttműködése, a fogyasztói tájékoztatás, a képzés és az emberi fogyasztásra történő adományozás előnyben részesítése az állati takarmányozással vagy más felhasználással szemben. Az érintett vállalkozások terheit azok szerepéhez és kapacitásához kell igazítani, külön figyelemmel a kisebb cégekre – szól az uniós rendelet.
Az új szabály az adományozási megállapodásokra is kitér. A tagállamoknak az élelmiszerbankokkal és más elosztószervezetekkel egyeztetve, indokolt esetben intézkedniük kell arról, hogy az általuk jelentős szereplőként azonosított vállalkozások ilyen megállapodásokat ajánljanak fel kifejezetten csak önkéntes alapon.
Az EU-s szintű szabályozás történetének azonban itt nincs vége: a Bizottságnak 2027 végéig felül kell vizsgálnia a 2030-as célokat, és meg kell vizsgálnia további, köztük 2035-re vonatkozó törekvések lehetőségét.
Adományozni is csak biztonságosan lehet
A csökkentési célok tagállami végrehajtást igényelnek, az élelmiszer-biztonsági rendeletek viszont közvetlenül alkalmazandó szabályokat tartalmaznak a vállalkozások számára. A 2021/382-es bizottsági rendelet kifejezetten rendelkezik az élelmiszerek adományozásra történő továbbadásáról. Ellenőrizni kell többek között a hátralévő eltarthatóságot, a csomagolás sértetlenségét, a tárolás és szállítás feltételeit, valamint a nyomon követhetőséget.
A címkén szereplő két határidő között ezért lényeges különbség van. A „fogyasztható” dátummal jelölt, mikrobiológiailag gyorsan romló élelmiszer csak e határidő lejárta előtt adható tovább. A „minőségét megőrzi” jelölésű terméknél a határidő letelte önmagában nem zárja ki az adományozást, ha az élelmiszer továbbra is biztonságos és a többi feltétel teljesül. Végső soron azonban az élelmiszermentés nem ad felmentést az élelmiszer-biztonsági követelmények alól.
Ez az anyag a PULSE európai újságírói együttműködésében készült. A projektet az Európai Bizottság társfinanszírozza. Eredeti szerző: Alexandra Nistor (HotNews, Románia). Az eredeti riport közreműködői: Veronika Huber (Der Standard, Ausztria), Justė Ancevičiūtė (Delfi, Litvánia), Ana Somavilla (El Confidencial, Spanyolország), Mike Konstantopoulos (Efsyn, Görögország), Folk György (EUrologus, Brüsszel) és Francesca Barca (Voxeurop, Franciaország).
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
