A korai kereszténység egyháztanítójának szövegeit az Osztrák Tudományos Akadémia három kutatója találta meg egy középkori kéziratban és sikerült azonosítaniuk őket. A teológus és filozófus Augustinus négy új és két eddig csak részben ismert prédikációjának másolatáról van szó. A kutatók véleménye szerint a kéziratok egy olyan szöveggyűjteményből erednek, amelynek az egyházatya közvetlen környezetében kellett létrejönnie.

Ágoston az észak-afrikai Tagastéban született, talán egy római származású földbirtokos családban. Apja csak röviddel halála előtt keresztelkedett meg, anyja, Monica buzgó keresztény volt. Harmincnégy éves korában választotta az egyházi hivatást, 391-ben pappá szentelték és 396-ban Hippo püspökévé választották.

„Az ehhez hasonló prédikációgyűjtemények az első ezredforduló előtt Dél-Itálián keresztül eljutottak Angliába, ahol folytatták a szövegek leírását” – mondta Isabella Schiller bécsi szakértő. Az Erfurtban megtalált pergamenek a XII. század második felében keletkeztek – valószínűleg Angliában. A pergamentekercs ezenkívül még további hetven prédikációt is tartalmaz különböző késő ókori és középkori teológusoktól.

A kutatók szerint a külsejére nézve jelentéktelen könyv már a XV. században része lett Amplonius Rating de Barka (1363-1435) orvos és teológus könyvtárának, és ő a több mint hatszáz kötetet tartalmazó Bibliotheca Amploniana elnevezésű gyűjteményét átadta az erfurti egyetemnek.

Az Erfurtban most előkerült hat Szant Ágoston szöveg különböző témákkal foglalkozik. Háromban az alamizsnában megnyilvánuló felebaráti szeretet áll a középpontban. Ágoston azt vizsgálja bennük, hogy miként viszonyul a közösség által püspökének nyújtott anyagi támogatás az általa nyújtott lelkipásztori gondoskodáshoz. További két prédikáció mártírokra történő megemlékezés volt. Az egyikben azt a helytelen szokást ostorozta az egyházatya, hogy a megemlékezések bőséges italozással jártak együtt.