A HRW még április 4-én írt levelet a koszovói miniszterelnöknek, s felszólította a koszovói hatóságokat: albán partnereikkel együtt nézzenek utána annak, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) - amelynek vezetői között ott volt Hashim Thaci jelenlegi és Ramush Haradinaj volt pristinai kormányfő is - vitt-e 1999-ben elfogott szerbeket Albániába, s megölte-e őket, hogy szerveiket áruba bocsássa.

"Megítélésünk szerint a könyvben szereplő közvetett bizonyítékok elég komolyak ahhoz, hogy további vizsgálat kezdődjön" - írta a nem publikált, de az amerikai hírügynökséghez eljutott levélben a Human Rights Watch.

A szervezet szerint a délszláv háborúk bűnöseinek felelősségre vonására létrehozott Nemzetközi Törvényszék volt főügyésze arról értesült, hogy az albán gerillák 1999-ben, a szerb hadsereggel vívott háborújuk végén, miközben az ENSZ-békefenntartók már elkezdték bevonulásukat Koszovóba, 100-300 szerbet, többségükben civileket szállítottak Albániába.

"A fiatal, egészséges fogva tartottak egy részét jól táplálták, orvosi ellátást kaptak, és sosem verték őket" - áll a levélben.     A foglyokat az albán fővárostól, Tiranától 90 kilométerre lévő Burrel közelébe szállították, ahol orvosok távolították el belső szerveiket. "Az áldozatok holttestei a Burreltől 20 kilométerre lévő temető mellett, egy sárga ház környékén lehetnek elásva" - áll a Hashim Thacinak küldött levélben.

A HRW idézi Carla del Ponte könyvének azt a részét, amely arról szól, hogy a Nemzetközi Törvényszék szakemberei megvizsgálták a házat, sebészeti eszközöket és vérnyomokat találtak, de állítólag nem tudták megállapítani, hogy a vér emberi eredetű-e. Del Ponte szerint az UCK magas rangú vezetői tudatában voltak a szervkereskedelemnek, amelynek lebonyolításához az albán titkosszolgálatok közreműködése is kellett. Az áldozatok többsége koszovói szerb volt, de akadtak köztük koszovói és albániai albánok, oroszok és más szláv országokból származók is.

A Human Rights Watch elismerte, hogy küldött levelet Pristinába, de a tartalmáról szóló értesülést nem kommentálta, mondván, hogy időt akar adni az albán hatóságoknak a válaszra. Nekibe Kelmendi koszovói igazságügy-miniszter egyszerűen hazugságnak minősítette az állításokat.

A háborúban eltűntek családtagjainak szervezete pénteken a háborús bűnök kivizsgálásával megbízott szerb különleges ügyészt bírálta, mert szerinte nem folytat alapos vizsgálatot annak a 300 eltűntnek az ügyében, akiknek a névsorát megkapta.

Még mindig sok százra tehető azoknak a civileknek a száma, akik az 1998-99-es koszovói háborúban eltűntek.