Az első tengerentúli útján a zsinagógába látogató pápát Arthur Schneier rabbi fogadta, aki 1962 óta áll a manhattani zsinagóga élén. A bécsi születésű főrabbi Budapesten vészelte át a holokausztot.

"Kedves barátaim, Salom, örömmel érkeztem ide, hogy néhány órával a pészah ünnepe előtt kifejezzem tiszteletemet és nagyrabecsülésemet New York zsidó közössége iránt" - fordult a megjelentekhez a szentatya, aki a zsidó húsvét héber elnevezését használta angol üdvözletében.

Rövid beszédében arra bátorította a fogadására érkezett zsidókat, hogy építsék a barátság hídjait minden vallási csoport felé. Arra kérte őket, hogy adják át üdvözletét és jókívánságait a zsidó közösség minden tagjának. "Erre a pillanatra mindig emlékezni fogok" - mondta elérzékenyülve, amikor a rabbi átnyújtott neki ajándékba egy díszes Széder-tálat.
   
Schneier rabbi arról beszélt: a pápa látogatása üzenet arról, hogy a vallásközi dialógus életképes és alkalmas a konfliktusok kezelésére. "Most, amikor a vallást néhányan kihasználták és visszaéltek vele, együtt kell megerősítenünk elkötelezettségünket, hogy jobbá tesszük a szétszakadozott világot" - mondta.
   
Meggyőződése szerint a katolikus egyházfő jelenléte reményt és bátorságot ad a vallásközi párbeszédhez, amely egyben az együttműködés eszköze a béke, a szabadság, az emberi jogok és a biztonság elérésére. A rabbi a "tikkun olam" vallási parancsát is említette, amely héberül annyit tesz: a világ jobbá tétele, az igazságtalanságok elleni küzdelem. Ámen - fejezte be beszédét.
   
Schneier rabbi a látogatás előtt a CNN-nek megjegyezte, hogy a katolikusok és a zsidók közötti kapcsolatok történelmileg nem voltak mindig felhőtlenek. A hírtelevízió szakértői kifejtették: XVI. Benedek látogatása jelképes, hiszen folytatni kívánja a II. János Pál által megkezdett utat. Elődje volt az, aki első pápaként 1986-ban látogatást tett egy zsinagógában Rómában. XVI. Benedek pedig már első külföldi útján, 2005-ben felkereste a kölni zsinagógát. A pápa egyben nyilván újabb békülékeny gesztust kívánt tenni, hogy eloszlassa azokat a félreértéseket, amelyek a zsidók megtérését célzó, nemrégen általa rehabilitált nagypénteki imádság körül keletkeztek.
   
Az egyházfő szűk fél órát töltött a keleti 67. utcában álló Park East zsinagógában, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchiából kivándorolt zsidók alapítottak 1890-ben. A hírtelevíziók által élőben közvetített történelmi eseményen hallani lehetett, amint a beszédek között a bajor származású XVI. Benedek és a bécsi születésű Schneier rabbi egymás között németül váltottak szót.
   
A pápát a Vatikánnal régóta szoros kapcsolatokat ápoló, a felekezetek közötti párbeszédet szorgalmazó Schneier rabbi hívta meg a Park East zsinagógába. Kettejük kapcsolata azért is különleges, mert Schneier rabbi 9 éves korában menekült el a náci üldöztetés elől Budapestre, Joseph Ratzinger pedig szintén gyerekként kényszerült belépni a náci ifjúsági szervezetbe, a Hitlerjugendbe.
   
A pápát Washingtonhoz hasonlóan New York-ban is ünneplő tömegek fogadták, de az ENSZ-székház előtt pápaellenes tüntetők kisebb csoportja is megjelent. A Fórum a vallási pluralizmus védelmében nevű csoport egy képviselője, a hindu Padmanabh Rao azt kifogásolta, hogy a Vatikán térítő tevékenységet folytat Indiában.