Még mielőtt az Egyesült Ellenzék bejelentette volna a parlament bojkottját, a szakértő úgy vélte: a grúz ellenzék egészében nagyon nehéz dilemma elé került azzal, hogy az elnök pártja a mandátumok 80 százalékát szerezte meg, 150-ből 120-at, vagyis az alkotmányozó többségnél is jóval többet.

A szakértő elmondta: számára a szerdai parlamenti választás eredménye annyiban váratlan volt, hogy Mihail Szaakasvili Egységes Nemzeti Mozgalom pártja sokkal jobb eredményt ért el, mint maga az államfő a január 5-én tartott elnökválasztáson, amelynek időpontjában pedig pártja még nála is kevésbé népszerű volt.

A kormánypárt azonban az elnökválasztásból megfelelő következtetéseket vont le, jobb kampányt folytatott az ellenzéknél, az utóbbival szemben terveket, elképzeléseket vázolt fel, üzenetei céltudatosak, bár populisták voltak. Túl ezen bizonyos fejlődés is tapasztalható: a költségvetési fegyelem, az infrastruktúra javul, pénz folyik az államkasszába - bár egyelőre eladásokból -, és munkahelyek jönnek létre, ami különösen fontos, lévén az egyik legnagyobb gond a munkanélküliség, amelyet különböző források 20-40 százalék között jelölnek meg.

Emellett Szaaakasvili és pártja kezére játszott a kiélezett külpolitikai helyzet is.

Az ellenzék szétforgácsolt, már korábban is számos hibát követett el, nem mutat kellő határozottságot, a kampányban pedig pusztán a kormány és az elnök bírálatára szorítkozott és a tüntetők novemberi szétverésére hivatkozott, és nem tudta megőrizni egységét. Ezért a hatalom ellen tiltakozni szándékozó szavazók otthon maradtak, akik pedig elmentek, azok többségükben a kormánypártra szavaztak.

Gegesidze szerint a grúz demokrácia meggyengült, mivel a választási eredmény nyomán kiderült: nincs hatékony ellenzék, jószerivel egyedül a kormányerő létezik, ellensúlyok nélkül.

Úgy vélte: a május 26-ára meghirdetett ellenzéki tüntetés sem ígér sokat - bár összecsapásokra sor kerülhet, lévén hogy a grúz nemzeti ünnep alkalmából rendezett díszszemléhez időzítették -, ugyanis aki nem ment el szavazni, az tiltakozni sem megy ki az utcára.

Ami a kormányerőt illeti, Gegesidze szerint az is több csoportosulásból áll, de mindet Szaakasvili tartja ellenőrzése alatt. A politológus úgy vélte: az elnöknek előbb-utóbb új bázist és új programot kell kialakítania, mert ellenkező esetben felszínre törhetnek a potenciális vetélytársak, s ilyenként Iraklij Okruasvili volt védelmi minisztert és Nino Burdzsanadze parlamenti elnököt nevezte meg.

Rámutatott: a demokratikus intézmények hiányában nem lehet igazán előre lépni, ezért elsősorban ezeket kell kiépíteni és megszilárdítani.

Végül derűlátóan leszögezte: Grúzia életében minden egyes ilyen fordulópont újabb lecke a demokrácia felé vezető úton.