A magyar utazók alig 35 százaléka biztosítja külföldi látogatásait, az unión belüli utakat pedig még kevesebben, miközben a britek 90, de a lengyeleknek is 60 százaléka gondoskodik ily módon utazása nyugalmáról. A magyarok utasbiztosítás szempontjából megkülönböztetik a hosszabb és rövidebb utakat, miközben a statisztikák semmilyen összefüggést nem mutatnak az út hossza, időtartama és a poggyász eltűnése között. Egyforma eséllyel tűnhet el a poggyász nagyobb vagy kisebb reptereken, és az sem befolyásolja érdemben ennek esélyét, hogy melyik légitársasággal utazunk.

Fontos viszont, hogy át kell-e szállnunk az utazás során, mert a vizsgálatok szerint csomagjainkra a legnagyobb veszélyt éppen ezek jelentik. A több járattal utazók közül százból háromnak a poggyászát rossz helyre szállítják, míg az egy vonalon közlekedők 1,4 százaléka nem kapja meg csomagját a leszálláskor. Az eltűnt csomagok tulajdonosainak 15 százaléka egyáltalán nem, vagy csak hetekkel később kapja vissza holmiját.

A csomagokért a légitársaságoknak, mint fuvarozóknak, felelősséget kell vállalniuk. A kártérítést vagy a feladott csomag súlyához szabják, vagy pedig fix összegben állapítják meg. Miután a légitársasági kártérítés mindenképpen limitált, a többlet kárnál jutnak szerephez a biztosítók - folytatta a szakértő. A biztosító az elveszett dolog avult értékét fizeti meg, illetve a nagyobb értékű eszközöknél számlát is kér azokról.

Tavaly 600 olyan csomag érkezett Ferihegyre, amelynek soha nem lett meg a gazdája. Ezeket egy idő után visszaküldik az illetékes légitársaságnak.