Baháj puritanizmus: szex csak a házasságban

Bahaullah,  a vallásalapító

Vajon kik azok a bahájok, hogyan született hitük és miféle tanokat hirdetnek? A baháj hívei szerint vallásuk a legfiatalabb univerzális hit, amely a XIX. század vége óta tart igényt az egész emberiség megtérítésére. A történet Iránban, Sirázban kezdődött, ahol eredeti nevén Siyyid Alí-Muhammad felvette a Báb, vagyis "kapu" nevet, és meghirdette egy új vallás alapjait. Az iszlám síita szárnyából kiszakadó irányzat első képviselője mindkét ágon egyenesen Mohamedtől származtatta családfáját, s azt állította, hogy ő az igazsághoz vezető kapu, valamint megjövendölte egy új próféta közeli érkezését.

A síita hatóságok veszélyesnek ítélték a Báb tanait, s 1850-ben, 31 évesen kivégezték. Addigra azonban több tízezer követője akadt a békét és türelmet, jóságot és igazságot hirdető univerzális tanoknak. 1866-ban aztán színre lépett Bahá'u'lláh, perzsául "az Isten dicsősége", aki azt állította magáról, hogy ő Báb tanainak beteljesítője, a beígért próféta. Megjelenése után a bábisták kettészakadtak, a döntő többség elfogadta Bahá'u'lláh szerepét, a kisebbség viszont kitartott eredeti hite mellett, belőlük lettek az iráni "azalisok".

Bahá'u'lláh, azaz polgári nevén Mirzá Husayn-Ali Nuri 1817-ben született Teheránban, s egyenesen Ábrahámig vezette vissza családját, míg egyik felesége révén Zarathustráig tartott az ősök felsorolása. Magánélete az adott vidéken az adott korban szokványosnak mondható: három feleségétől 14 gyermeke született, akik mind követték élete viszontagságos ösvényein. Bahá'u'lláh Jézushoz és Mohamedhez hasonlóan tudatosan új vallást alapított, amelynek jelenleg 5-6 millió híve él szerte a nagyvilágban.

A Báb kivégzését követői, a bábik az akkori iráni sah elleni merénylettel akarták megbosszulni, de az akció dugába dőlt,  majd a kudarc után a hatóságok rengeteg bábit bebörtönöztek. Bahá'u'lláh is rab lett, de a vallásalapító négy hónap múlva kiszabadult és az akkor az ottomán török birodalomhoz tartozó Bagdadban telepedett le. 1854-ben két évre dervisruhában a kurdisztáni hegyekbe vonult, majd családja kérésére visszatért Bagdadba. Onnan a törökök perzsa követelésre Konstantinápolyba (a mai Isztambulba) száműzték, ahol több török városban is megfordult. Megfogalmazta tanait, leveleket írt a világ akkori vezetőihez, többek közt III. Napóleonhoz, I. Vilmoshoz és Ferenc Józsefhez is. Végül letartóztatták, és az akkói várbörtönbe vitték. 1868-tól 1892-es haláláig a mai Izrael területén, a Haifától északra található kisvárosban élt, eleinte zárt börtönviszonyok közt, majd fokozatosan házi őrizetben, s végül szabadon, de családja körében visszavonultan. Két fénykép készült róla, de ezeket a bahájok tiszteletből nem szívesen mutogatják, a hívek csak kilenc napos haifai zarándoklatukon láthatják őket.

 B

Baháj szentély

ahá'u'lláh 1891-ben utasította fiát, Abdul -Bahát (1844-1921), hogy a Karmel hegyen temesse el a Bábot, akinek földi maradványait kivégzésétől az 1880-as évekig Iránban rejtegették. Ekkor kezdték építeni a ma már a világörökség részét jelentő pompázatos kertrendszert, ahol 1909-ben az akkor még csak egyszintes mauzóleumba eltemették a Bábot, majd az épület fölé 1953-ban aranyvörös kupolát emeltek. Csak 2001-re lett kész a tizennyolc gondosan ápolt függőkert-terasz, kilenc a síremlék alatt, kilenc pedig fölötte helyezkedik el. A temetőkert a Bahai második legszentebb helye, az első magának Bahá'u'lláhnak a sokkal kevésbé pompás síremléke 20 kilométerre északra, Akkó határánál.

A meglehetősen kevesek által ismert baháj vallásról a haifai központ egyik vezetője, Douglas Moore elmondta, hogy bár eredetileg iráni vallásnak indult, mára igazi nemzetközi vallás lett, a világ különböző nemzetei, népei és bőrszínei számarányuknak megfelelően képviseltetik magukat.

Izraelben durván 650 baháj hívő él, de mindegyikük ideiglenesen itt tartózkodó külföldi, ugyanis a Bahá'u'lláh utasításainak megfelelően Palesztina területén tilos téríteniük. A helyi zsidóknak, araboknak, drúzoknak, keresztényeknek vagy muszlimoknak külföldre kell költözniük, ha csatlakozni akarnak a bahájhoz. Minden évben kilenc hónapon át kéthetente három-négyszáz zarándok jön Haifába a szabályok szerint kilenc napra imádkozni.

A baháj csak házasságon belül fogadja el a szexet, s a fiataloknak szülői engedélyt kell kérniük a házassághoz. Viszont a válást is jóváhagyhatja a helyi vezetőség, ha semmi reményt nem látnak a pár kibékülésére. A szigorú szabályok szerint minden hívő átadja a szükségletei fölötti bevételeinek 19 százalékát a hit céljaira. Ebből évi négymillió dollárt a haifai központ fenntartására költenek, így tudták kiépíteni 25 millió dollárért a kertrendszert. A hit vezetői a hátrahagyott iratok szellemében a vallás terjedésével létrehozták az irányító testületeket. 1962-ben alakult meg az általános igazságszolgáltató testület.

Mivel a bahájnak nincs papsága, választott vezetőség irányítja a hitéletet. Ahol már több, mint kilenc baháj  él, ott lelki vezetőséget választanak, amelybe bármelyik 21 év fölötti hívőt beválaszthatják. Akár nőket is: jelenleg a vezetés 35 százalékát nők alkotják. Ezen túl nemzeti szinten is tartanak választásokat évente, ha több mint kilenc közösség él az adott országban. Nemzetközi szinten öt-öt éves periódusokra választanak vallási döntőbírákat.

A bahájt a többi világvalláshoz hasonlóan eleinte keményen üldözték, Iránban megjelenése óta számos mártír áldozta életét a szent tanokért. A hetvenes évek vége óta az iszlám forradalom hevében megújultak az üldöztetések; Iránban jelenleg körülbelül 300 ezer hívő él, ők a legnagyobb vallási kisebbség. Az iszlámisták az utóbbi évtizedekben lerombolták a vallás egyik legszentebb helyét, a Báb házát, ahol 1844-ben először jelentette be küldetését. Az iráni síiták eddig több mint kétszáz baháj hívőt végeztek ki, s ennél sokkal többen voltak-vannak börtönben. A haifai vezetőség különösen örült, hogy a világörökség részévé vált központjuk, úgy vélik, talán a nagyobb reflektorfény segíthet megvédeni iráni hitsorsosaikat.

Shiri Zsuzsa/Jeruzsálem