A Markízában megszólaltatott Berényi József a nézők telefonos szavazatainak aránya szerint is felülkerekedett vitapartnerén, Marek Madaric kulturális miniszteren. Ugyanezekről a kérdésekről volt a szlovák közszolgálati televízió vasárnapi kerekasztal-műsorában is.

Berényi tényeket felsorakoztatva bizonyította: Robert Fico szlovák kormányfő pénteken elhangzott állításaival ellentétben nem Göncz Kinga volt az, aki a budapesti nagykövet bekéretésekor ultimátumot adott Pozsonynak. A magyar külügyminiszter mindössze kérdéseket tett fel, amelyek megalapozottak, mert a szlovák fél magatartása egyszerűen érthetetlen. Ultimátumot nem Göncz, hanem Fico adott Budapestnek, amikor a pilisszentkereszti Szlovák Ház ügyében kirobbant perpatvar okán azzal fenyegette meg a magyar kormányt, hogy ha "haladéktalanul" nem teszi jóvá a szlovák faluban élő kisebbséget érő sérelmet, akkor a szlovák kormány Brüsszelben tesz panaszt és keres jogorvoslatot. Ezzel szemben Göncz Kinga beéri azzal, ha a szlovákiai magyar kisebbség status quójával kapcsolatos kérdéseire Pozsony a jövő héten válaszol - emlékeztetett Berényi.

A vitában a miniszter megengedhetetlennek nevezte, hogy a magyar gyerekek nem tudnak szlovákul, és Bratislava helyett a szlovák fővárost Pozsonynak, Dél-Szlovákiát pedig Felvidéknek nevezik.

Madaric szerint igenis Budapest élezi a szlovák-magyar feszültséget. Többek között azzal is, hogy ügyet csinál egy "banális kérdésből", a magyar általános iskolák számára készült szlovákiai tankönyvből, amelynek magyar szövegében csakis szlovák földrajzi nevek szerepelnek. Madaric egyfajta "engedményt" jelezve azt mondta: ám szerepeljenek magyar helységnevek is a tankönyvekben, de csakis a szlovák jelölés után, zárójelbe téve, és csakis azon helységek esetében, ahol hajdan magyarok is éltek. (E modell alapján a jövőben megjelenő irodalom tankönyvekben Jókai Mór romantikus regényét, A lőcsei fehér asszonyt a szlovákiai magyar diákok "A levocai fehér asszony" címmel ismernék meg, s erre a sorsra jutna Mikszáth Kálmán több műve: a Kísértet Lublón "Kísértet Stará Lubovnán, a Beszterce ostroma "Banská Bytrica ostroma" címmel szerepelne - a tud.)

A vitában az autonómiáról is bőségesen szó volt. Berényi emlékeztetett: az MKP soha nem deklarált autonómia-követelést, mindig a kulturális és oktatási önkormányzatiságról beszélt, ez szerepel a programnyilatkozatában. Ha a párt valamely politikusa valamilyen összefüggésben kimondta a szót, hogy autonómia, azt nem az autonómia meghirdetésének, s különösképpen nem Szlovákia területi megcsonkításának a szándékával tette.

Ugyanezek a kérdések voltak terítéken a szlovák közszolgálati televízió (STV) vasárnapi kerekasztal műsorában is, ahol Csáky Pál, az MKP elnöke tagadta, hogy Tőkés Lászlóval autonómia-terveket szövögetett, s hogy pártja valaha is ilyen törekvéseknek adott volna hangot. Csáky uszítónak nevezte Fico politikáját. Emlékeztetett: nem Göncz Kinga adott ultimátumot Pozsonynak akkor, amikor jelezte, hogy Budapest a szlovák fél válaszának függvényében veszi fontolóra további diplomáciai lépéseit. Csáky szerint nem Göncz Kinga fenyegette meg Pozsonyt azzal, hogy "diplomáciai poklot zúdít az európai intézményekben" a szlovák fél nyakára, ahogy azt Fico interpretálta. Ellenkezőleg - mondta Csáky -, Robert Fico volt az, aki már a szlovák nagykövet budapesti bekéretését megelőzően azt nyilatkozta, hogy a szlovák-magyar viszonyban előállt helyzet miatt "talán az EU-és a NATO aktivitásaira lesz szükség".