Aláássa a nemzetközi biztonságot, hogy az Egyesült Államok a világ uralkodó hatalmának tekinti magát - hangoztatta Dmitrij Medvegyev orosz elnök egy franciaországi konferencián, amelyen új euroatlanti biztonsági megállapodásra tett javaslatot.

Medvegyev a Genfi-tó partján lévő Évian-Les-Bains üdülőhelyen rendezett, világpolitikai témákat áttekintő rendezvényen szólalt fel, amelyen Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország államfője is beszédet mondott. Az értekezletet az augusztus eleji grúz-orosz fegyveres konfliktus után két hónappal rendezték meg, s Medvegyev részvétele enyhülést jelez a háború miatt átmenetileg lehűlt orosz-EU viszonyban.

Medvegyev a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások óta eltelt időszak amerikai külpolitikáját jellemezve úgy vélekedett: Washington elmulasztotta egy valóban demokratikus világ felépítésének történelmi esélyét azzal, hogy vezető világhatalmi szerepének megerősítésére törekedett. Moszkva a terrortámadások után segítséget ajánlott Washingtonnak a terrorizmus elleni harcban, az afganisztáni tálib rendszer megdöntése után azonban az Egyesült Államok egyoldalúan kezdett cselekedni; Irak amerikai vezetésű lerohanása és az amerikai rakétapajzs kelet-európai kiterjesztése megakasztotta az együttműködést. Ez oda vezetett, hogy választóvonalak kezdtek kialakulni a nemzetközi kapcsolatokban - fejtegette az orosz elnök, aki szerint mindez a múltbéli "feltartóztatás politikájának" feltámasztását jelentette.

Az orosz elnök szerint a szakadár grúziai területek - Dél-Oszétia és Abházia - miatt augusztus elején kirobbant orosz-grúz háború azonban rámutatott, hogy a NATO-ra és az Egyesült Államokra alapozó európai biztonsági rendszer jelentős javításra szorul.

Kissinger: Amerika közös érdekei Oroszországgal

A grúziai viszály után sem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államoknak, Európának és Oroszországnak a közös érdekek alapján kell új nemzetközi rendet teremteni - hangsúlyozta két volt amerikai külügyminiszter a The Washington Postban szerdán megjelent közös írásában.

"Meggyőződésünk, hogy az Egyesült Államok, Európa ésOroszország alapvető érdekei közelebb állnak egymáshoz, vagy ilyenekké tehetők, a grúziai krízis után is, mint a közelmúltban bármikor" - fejtette ki Henry Kissinger és George Shultz. Az előbbi 1973 és 1977, az utóbbi 1982 és 1989 között irányította a washingtoni State Departmentet.

Az amerikai diplomácia két egykori vezetője leszögezte: ma nem fenyeget olyan átfogó háború kitörése, mint az első világháború előtt, amelyet egy lényegében helyi konfliktus robbantott ki. Annak a veszélye viszont fennáll, hogy a Kaukázusban egymásnak feszülő ősi szenvedélyek táplálta viszályt egy sokkal szélesebb szembenállás részének tekintik, s ez gátolja az új nemzetközi rend felépítésének parancsát.

"A konfrontáció felé történő elmozdulásnak véget kell vetni" - emelte ki a reálpolitikus Kissinger, emlékeztetve arra, hogy Amerika és Oroszország között augusztus óta a legutóbbi Rice-Lavrov külügyminiszteri találkozó kivételével nem voltak magas szintű egyeztetések, a nem kormányzati szervezetek kapcsolatait befagyasztották.

Solana elégedett az orosz kivonulással

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elégedettségét hangoztatta szerdán azzal kapcsolatban, hogy az oroszok kivonulnak a Dél-Oszétia és Abházia mentén fekvő grúziai területekről.

"Most beszéltem az EU megfigyelő missziójának vezetőjével,Hansjörg Haberrel, aki megerősítette, hogy az erők visszavonása folyamatban van, és továbbra is nagyon építő szellemű az orosz parancsnokokkal való együttműködés" - fogalmazott közleményében Javier Solana.

A főképviselő elégedettségének adott hangot a fejlemények kapcsán, és üdvözölte Dmitrij Medvegyev orosz elnök szavait, miszerint éjfélre befejeződik a visszavonulás.

A NATO e tűzszüneti megállapodás előírásainak maradéktalan teljesítését szabta feltételül ahhoz, hogy felújíthassák a NATO-orosz Tanács tevékenységének nagyköveti szintű tevékenységét, amelyet a háború nyomán függesztett fel az atlanti szövetség.