Solana Brüsszelben kiadott közleményében, az említett övezetekbe küldött EU-megfigyelők jelentéseire hivatkozva erősítette meg az orosz csapatkivonást. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a harcok elől elmenekült emberek ezáltal visszatérhetnek otthonaikba, s a kivonulás elősegíti az életfeltételek normalizálódását az említett területeken.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök és az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország államfője, Nicolas Sarkozy tűzszüneti megállapodása értelmében az orosz hadseregnek péntekig kellett kivonnia katonáit az ütközőövezetekből.

Solana értékelésének valamelyest ellentmondott az orosz csapatkivonást a helyszínen ellenőrző Bernard Kouchner francia külügyminiszter, aki pénteken úgy nyilatkozott: az orosz katonák valóban elhagyták az ütközőövezeteket, de Moszkva csak részben tett eleget a csapatkivonást előíró tűzszüneti megállapodás követelményeinek, mert a vitatott kis körzetek ügyét még meg kell tárgyalni. (Olyan, a háború előtt grúz fennhatóság alatt álló körzetekről van szó, amelyek a szovjet időkben még Dél-Oszétiához tartoztak, és amelyeket az augusztusi hadműveletekben az oroszok foglaltak vissza az oszétok számára.)

Az orosz hadsereg az augusztus eleji rövid háború után alakította ki az ütközőövezeteket grúz törzsterületeken. A háborút az robbantotta ki, hogy Grúzia megkísérelte fegyveres úton helyreállítani szuverenitását az egyik szakadár területe - Dél-Oszétia - felett. A két szakadár régióban - Dél-Oszétiában és Abháziában - békefenntartó katonákat állomásoztató orosz hadsereg erős ellentámadása azonban meghátrálásra kényszerítette. Moszkva időközben független államként ismerte el a két szakadár területet.