A csúcstalálkozó résztvevői szerint minden tagállamnak mindent meg kell tennie azért, hogy ellensúlyozzák a pénzügyi válságnak a valós gazdaságra gyakorolt hatását: lépéseket kell tenni a munkahelyteremtés, az európai ipar versenyképességének megőrzése, a növekedés biztosítása érdekében.

Főként az autóipart emlegetik aggodalommal az "átgyűrűzéssel" kapcsolatban. Az Egyesült Államok komoly pénzeket fektet ebbe az iparágba, és az EU-nak is végig kell ezt gondolnia.

Az ülésről kiadott zárónyilatkozat szerint "a kormányfői tanács eltökélt abban, hogy megtegye a szükséges lépéseket a kereslet csökkenésére és a befektetési kedv hanyatlására reagálva, különös tekintettel az unió iparára".

Bejelentették azt is, hogy a válság elmélyülésének megelőzése érdekében az Európai Bizottság elnöke, az Európai Központi Bank elnöke, az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke és a mindenkori uniós elnökség vezető illetékesének részvételével létrehoznak egy magas szintű csoportot, amelyet bármely tagállam aktiválhat, és amelyben azonnali és bizalmas információáramlást, illetve döntéshozatalt biztosítanak.

Megerősítették az euróövezeti országok vasárnapi csúcstalálkozóján elfogadott elvi keretrendszert, amely összehangolt tagállami intézkedéseket helyez kilátásba a hitelintézmények működőképességének javítása érdekében.

Beszéltek ezen felül arról, hogy új alapokra kell helyezni a Bretton Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszert, és az unió elnöksége szerint erről még az év vége előtt New Yorkban kellene globális egyeztetést folytatni.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a találkozón négy magyar javaslatot terjesztett elő. Ezek egyike a nemzeti társfinanszírozás csökkentésével megváltoztatná a kohéziós politikai EU-szabályozást a kis- és közepes vállalatok javára, a másik recessziós időben felfüggesztené a GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget, a harmadik intervenciós lehetőséget biztosítana az Európai Központi Banknak az euróövezeten kívüli uniós országok esetében is, a negyedik pedig a pénzügyi felügyeletek tevékenységében hozna létre új, egységes EU-szabályozást.

Magyar javaslatra bekerült az EKB-intézkedésekkel foglalkozó pontba, hogy a pénzügyi rendszer likviditásának stabilizálása és a bizalom helyreállítása érdekében mindenki erőfeszítéseket tesz - ismertette Göncz Kinga külügyminiszter a pénzügyi válsággal kapcsolatos közös állásfoglalást. Ezzel összefüggésben kitért arra, hogy fontos garanciát jelent Magyarországnak az Európai Központi Bank (EKB) 5 milliárd eurós hitelkerete. A megállapodás lehetőséget ad az Magyar Nemzeti Banknak 5 milliárd euró értékhatárig euróhitel felvételére.
A külügyminiszter közölte azt is: José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a pénz- és tőkepiaci felügyeleti rendszer jövőjének áttekintésére magas szintű szakértői munkacsoportot állít fel. Emellett olyan döntés született, hogy ezentúl az uniós tagállamok nemzeti pénzügyi felügyeleteinek vezetői havonta fognak találkozni.

Egyhangúlag állást foglaltak az EU tagországainak vezetői arról, hogy meg kell próbálni még idén elfogadni azokat az intézkedéseket, amelyek részletezik a tavaly vállalt klímavédelmi és energiahatékonysági célok teljesítésének programját. A fő célokat nem szabad megváltoztatni, marad tehát az eredeti program: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal 2020-ra.

Megállapodtak abban is, hogy az ilyenkor szokásos többségi döntés helyett teljes egyetértéssel, konszenzussal kell elfogadni a végső megállapodást, azaz bármelyik tagország vétójoggal bír.

A jelenlegi tervek ellen mások mellett a közép- és kelet-európai országoknak is számos kifogásuk van, elsősorban az, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésénél nem veszik figyelembe a rendszerváltás idején és óta tett - más uniós tagállamokénál jóval nagyobb - erőfeszítéseiket és eredményeiket. A vitában Magyarország, Lengyelország, a három balti állam, valamint Bulgária és Románia képviselői megismételték: a súlyos gazdasági és pénzügyi bizonytalanságok idején fontosnak tartják, hogy az uniós klímavédelmi és energiapolitika egyszerre vegye figyelembe a környezetvédelmi célkitűzéseket és a fenntartható gazdasági növekedés szükségességét.

November előtt aligha újítják fel a nyáron megkezdett, de az augusztusi orosz-grúz háború miatt az unió részéről felfüggesztett EU-orosz tárgyalásokat, amelyek partnerségi és együttműködési egyezmény kidolgozását célozzák - vélekedett a csúcstalálkozón, illetve az ehhez kapcsolódó szerdai külügyminiszteri vacsorán elhangzottak alapján az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Javier Solana arra számít, hogy az unió november 14. - vagyis a következő EU-orosz csúcstalálkozó kitűzött időpontja - előtt döntést hozhat arról, folytatódhatnak-e a tárgyalások az oroszokkal.

Göncz Kinga magyar újságíróknak azt mondta: az unió nem pusztán a grúziai tűzszüneti megállapodás teljesítésének a megítélésétől kívánja függővé tenni, hanem ennél szélesebb összefüggésben akarja szemlélni Oroszországhoz fűződő viszonyát. Az EU "kormánya", az Európai Bizottság átfogó értékelést, "auditot" készít az EU-orosz viszonyról, amit a tervek szerint a november elején esedékes külügyminiszteri tanácskozáson lehet majd megvitatni, és a vita eredményeként döntést hozhatnak a további lehetséges lépésekről orosz relációban.