A kommunista államrendőrség, az StB ügynökeinek listáit feldolgozó és interneten is megjelenítő állami intézmény, az ÚPN az utóbbi egy-két évben már a II. világháború alatt, 1939-től 1945-ig fennállt első önálló szlovák állam, a háborús bűnökért kivégzett Jozef Tiso fasiszta csatlósállama idején elkövetett bűnöket is kutatja.

Az intézet honlapján péntektől szabadon hozzáférhető jegyzék 2223 - az akkori szlovák állam területén található - nagyüzem vagy éppen kis szatócsbolt árjásítóját nevesíti. A jegyzék az egykori tulajdonosokat és a kisajátított vagyonokat is megnevezi.

A fasiszta csatlósállam az árjásítással juttatta ingyenzsákmányhoz a hozzá hűséges szlovákokat, az úgynevezett ludákokat, akik a rezsim kedvezményezettjeként nem csak az elhurcolt zsidók vállalkozásait, hanem a házaikat, egyéb ingó és ingatlan vagyonukat is megkapták, a zsidókat pedig ily módon az utolsó szálig kiszorították az ország gazdasági életéből.

A mintegy hetvenezer zsidót Hitler kezére juttató Tiso-rezsim idején az akkori Szlovákia 12 300 zsidó vállalkozása közül tízezernek a vagyonát egyszerűen felszámolás útján juttatták a kedvezményezettek kezére - derül ki a korabeli levéltári adatokból, elsősorban a vagyonelkobzásokat levezénylő Központi Gazdasági Hivatal, a Gazdasági Minisztérium és a Hlinka-gárda után fennmaradt dokumentumokra alapozott kutatásokból.

Több korábban napvilágot látott visszaemlékezés és történészi munka mutatott rá arra, hogy a II. világháború után az árjásítókhoz hasonló módon jutottak újabb "ingyenzsákmányhoz" azok a szlovákok, akik a felvidéki magyarok jogfosztását és vagyonelkobzását törvényesítő Benes-dekrétumok alapján szerezték meg a rendelkezések által sújtott személyek vagyonát.