Ki nacionalistább? - Egymásra mutogatás Brüsszelben

Sergej Kozlík szlovák EP-képviselő arról beszélt, hogy Európa szinte minden országában keményen fellépnek a fasizmus propagálásával szemben. Kozlík szerint a neonácik elleni következetes fellépéshez Magyarországon nem csak törvényt, hanem még az alkotmányt is módosítani kellene. A törvények szigorítását a Fidesz elutasítja, ami közvetve a szélsőségesek támogatását jelenti - tette hozzá a szlovák EP-képviselő.
 
Kozlík megfogalmazása szerint egy hónappal ezelőtt fasiszta egyenruhában masírozó magyar szélsőségesek nagy riadalmat keltettek Szlovákiában.  "Jó szándékú polgárok nevében felszólítom a magyar politikusokat arra, hogy lépjenek fel a fasizmus és a szélsőséges eszmék ellen".
 
Surján László néppárti EU-képviselő arról emlékezett meg, hogy egy évvel ezelőtt terjesztették ki a vám- és útlevél-ellenőrzéstől mentes, akadálytalan közlekedést biztosító schengeni övezetet az EU új tagállamainak nagy részére. 
 
Az örömbe azonban üröm is vegyül - jegyezte meg Surján, mert például Sátoraljaújhelynél - vagyis a magyar-szlovák határ mentén - a behajtást tiltó közlekedési táblákkal, illetve a járműközlekedést akadályozó virágágyásokkal találkozik a magyar autós a szlovák oldalon.
 
Tabajdi Csaba az MSZP EP-delegációjának vezetője azt választotta egyperces felszólalása tárgyául, hogy "a jakobinus Franciaország máig nem ismeri el a regionális és kisebbségi nyelvek és kultúrák jelentőségét".
 
Tabajdi üdvözölte, hogy a francia nemzetgyűlés alkotmányba iktatta volna: a franciaországi regionális nyelvek a nemzeti örökség részét képezik. A Francia Tudományos Akadémia azonban más álláspontra helyezkedett, és annak hatására a tervezett alkotmánymódosítás a szenátusi szavazáson megbukott. 
 
"Franciaország mára rendkívüli módon lemaradt az Európa Tanács kisebbségvédelmi normáinak teljesítése terén: a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt alá sem írta, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját pedig az aláírás ellenére a mai napig nem ratifikálta" - mutatott rá.