A legfrissebb példa: a demokrata elnökjelöltségért folyó versenyben élen álló Barack Obama illinois-i szenátor a múlt pénteken egyesek szerint a kampány eddigi legjobb beszédét mondta, amikor a faji ellentmondásokat boncolgatta az USA-ban. Erre talán nem is került volna sor, ha az Obamát érő bírálatok hatására a YouTube videomegosztó oldalon nem válik szinte azonnal hozzáférhetővé több prédikáció Jeremiah A. Wrighttól, Obama chicagói egyháza, a Trinity United Church of Christ lelkészétől. Az Obama vallási mentorának számító pap rasszizmusba hajló kiszólásokat engedett meg magának, ezt kellett helyére tennie az elnökaspiránsnak.

Az újfajta nyilvánosságról nem akarnak lemaradni a nagy tévéállomások sem. Fiatal amatőr újságírók légióját bízzák meg, hogy legyenek ott minden jelölt minden kampánymegmozdulásán, és filmezzék a legkisebb bakit is. A nagy felbontású és kisméretű videokamerák, sőt a mozgókép rögzítésére alkalmas mobiltelefonok világában temérdek csapda rejlik a politikusok előtt.

A mit sem sejtő mormon Mitt Romneyt például három, a Hooters étteremlánc jelképének számító, dús keblű szőke pincérnő cserkészte be egy ártatlan kampányölelésre - a CBS amatőr tudósítójának nagy örömére. Volt, aki megörökítette Bill Clinton exelnököt, amint egy harlemi istentiszteleten szunyókál. Amikor pedig felesége, az Obamával versengő Hillary Clinton azt akarta bebizonyítani, hogy van humorérzéke, a tévétársaságoknak és a videomegosztó oldalaknak volt miből válogatniuk egy montázshoz, amely bemutatta, mennyire erőltetettek a bizonyító erejűnek szánt nevetések.