Egyikük sem tagja a parlamentnek, mivel nem indulhattak a február 18-ai választáson, és mind a kettő csak tavaly tért haza száműzetéséből. Most mégis rajtuk múlik Pakisztán jövője. Aszif Ali Zardari, az új parlament legnagyobb frakcióját adó Pakisztáni Néppártnak (PPP) az elnöke és Navaz Sarif, a választáson a második legtöbb mandátumot szerzett Pakisztáni Muszlim Liga-N (PML-N) vezére szombaton jelentette be, hogy Juszaf Raza Gilani PPP-alelnököt szánják a kormányfői posztra. Gilanit a képviselők hétfőn több mint kétharmados többséggel meg is szavazták.

Juszaf Raza Gilani © AP

Az új kormányfő személye találgatásokra ad okot. Politikai pályafutása, valamint párthűsége és a PML-N-hez fűződő jó kapcsolatai alapján alkalmas lehet a koalíciós kormány irányítására, de a PPP-ben nála befolyásosabb politikusok is ácsingóztak a kabinet vezetésére. Több elemző is csak átmeneti figurának tartja, aki idővel átadja a helyét a fél éven belül időközi választáson mandátumszerzés reményében induló Zardarinak. A tavaly decemberben meggyilkolt Benazir Bhutto férje nem lehet kormányfő - ahogy Sarif sem -, mert nem tagja a törvényhozásnak. Az utóbbi hetekben az összes korrupciós vádat ejtették Zardari ellen, jóllehet összesen 11 évet töltött előzetes letartóztatásban.

Zardari elutasította a kormányfői ambícióira vonatkozó találgatásokat, de míg kiderül az igazság, a pakisztániakat talán sokkal jobban érdekli a népszerűtlen Pervez Musaraf elnök sorsa. Zardari és Sarif is egyértelművé tette: harminc nappal az új kormány hivatalba lépése után visszahelyezik posztjára a Musaraf által tavaly menesztett bírákat. Köztük a legfelsőbb bíróság tucatnyi tagját, valamint elnökét, Iftikhar Csaudrit, aki még e hét elején is házi őrizetben volt. A nyolc éven át tartó katonai diktatúrával szembeni alkotmányos harc és politikai ellenállás hősévé emelkedett Csaudri nem titkolta, hogy régi hivatalát visszaszerezve újra eljárást indít Musaraf ellen. A főbíró szerint tavaly októberben a távozó parlament jogellenesen választotta újra elnökké a tábornokot. Első intézkedéseként Gilani hétfőn máris elrendelte valamennyi őrizetben lévő bíró szabadon engedését.

Musaraf megbuktatásának másik színtere a parlament lehet. Gilani szeretné eltörölni a Musaraf által az elnöki rendszer bevezetése érdekében hozott alkotmánymódosításokat, amelyek alapján például könnyedén menesztheti a kormányt. Bár a két nagy pártnak a koalícióhoz csatlakozó világi pastu Avami Nemzeti Párttal (ANP) együtt sincs meg az alaptörvény megváltoztatásához szükséges kétharmada, de a múlt héten más pártok támogatásával mégis a voksok több mint kétharmadával szavazták meg az új házelnököt, Fahmida Mirzát, Pakisztán első női parlamenti elnökét. Így nem kizárt, hogy a parlament alsóházában a Musaraf elleni alkotmányos eljáráshoz is összejön a kétharmados többség. Musaraf mindenesetre egyelőre békülékeny hangot ütött meg.

Az USA állítólag a háttérből igen határozottan azt üzente az új kormányerőknek: nem kívánatos a főbíró rehabilitációja. Washington attól félhet, hogy a hadsereg éléről végül tavaly decemberben távozott Musaraf hatalomból való kiakolbólítása ismét politikai válsághoz vezet a nukleáris fegyverekkel rendelkező Pakisztánban. Bár olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az elnök más kiút hiányában kész lemondani, de politikai lépéseit már nemegyszer a meggondolatlanság jellemezte, és azt sem tudni, meddig hajlandó kitartani mellette a hadsereg.

A pakisztáni-amerikai kapcsolatokban is súrlódás várható, Zardari és Sarif ugyanis egyértelművé tette: tárgyalni akarnak a szélsőségesekkel. Washington elutasítja a párbeszédet, mondván, a Musaraf-éra évei alatti tűzszüneti megállapodások csak arra voltak jók, hogy a militáns csoportok erőt gyűjtsenek. A két pártvezér viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a szélsőségesek hátországának számító törzsi területek elleni katonai hadműveletek sehova nem vezettek. Sőt az öngyilkos merényletek elszaporodása sokak szerint éppen Musaraf USA-barát politikájának a következménye. Az idei első tíz hétben például 17 öngyilkos merényletet hajtottak végre - majdnem háromszáz áldozatot követelve -, minden bizonnyal annak megtorlásául, hogy az USA az év eleje óta háromszor is bevetette a pilóta nélküli Predator felderítő repülőgépet.

"Ez a mi háborúnk" - dörögte a vallásos, konzervatív, nacionalista Sarif, aki Zardarival egyetemben nem mondta meg, kivel is akar tárgyalni, vagy szóba áll-e a Bhutto meggyilkolásával is vádolt Baitullah Mehszud milíciavezérrel, akit az egyre önállósodó pakisztáni Talibán vezetőjének tartanak. Washington semmiképpen sem szeretné, hogy tovább csökkenjen a törzsi területek feletti pakisztáni ellenőrzés, az Afganisztánnal határos vidék ugyanis az afgán tálibok és az al-Káida hátországa.

KERESZTES IMRE