Az Európai Unió bizottsága felszólította Izraelt, hogy biztosítsák egy „humanitárius folyosón” keresztül a segélyek bejutását az övezetbe. „Megakadályozni azoknak az embereknek a megközelítését, akik szenvednek és haldokolnak, egyet jelent a humanitárius jog megsértésével” – figyelmeztetett Louis Michel, a fejlesztések és humanitárius segélyek európai biztosa.

Michel, aki 3 millió eurós pótlólagos segélyt jelentett be a Gázai övezet számára, emlékeztetett arra, hogy a területen élő másfél millió ember élete a külső szállításoktól függ, és helyzetük napról napra kétségbe ejtőbb lesz. Az új segély összegét elsősorban élelmiszerekre, gyógyszerekre és ideiglenes lakhelyek felállítására kívánják felhasználni.
 
Az azonnali tűzszünetre szólított fel Gordon Brown brit miniszterelnök. Brown a BBC tv-nek adott interjúban hangsúlyozta: olyan fegyvernyugvási megállapodást kell kötni, amelyben Izrael biztosítékot kap a területe elleni rakétatámadások megszűntetésére. A brit kormány vezetője szerint nagyon veszélyes a helyzet, éppen ezért a nemzetek közösségének is többet kell tennie az eddigieknél a tűzszünet létrejöttéért.
 
Elítélte az izraeli támadást Egyiptom és Jordánia, az a két ország, amely az arab világban békeszerződést kötött a zsidó állammal. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hivatala közleményében figyelmeztette Izraelt az invázió következményeire, egyben Izraelre hárította a felelősséget a civil áldozatokért. II. Abdalláh jordániai király ismét felszólította Izraelt a Gázai övezet elleni támadások leállítására. A Petra hivatalos jordániai hírügynökség jelentése szerint az uralkodó Tony Blairrel, a közel-keleti „kvartett” békemegbízottjával folytatott telefonbeszélgetés során leszögezte: Izrael nem tudja megteremteni biztonságát agresszió által.

Kína külügyi szóvivője útján „mély aggodalmának” adott hangot a harcok, a fegyveres konfliktus eszkalálódása miatt és azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket.