Az izraeli vezetés nem lehet biztos Barack Obama állásfoglalásában, jóllehet a megválasztott elnök korábban rokonszenvéről biztosította a zsidó államot, kiállt annak önvédelemhez való joga mellett. "Bush még a korábbi elnökökhöz képest is nagyon-nagyon Izrael-párti volt" - idézte a liberális újság Sami G. Hajjart, a washingtoni Nemzetbiztonsági Egyetem Közel-Kelet-szakértőjét. Hajjar megjegyezte: Obama és tanácsadói is Izrael-pártiak, de Izrael nem tudhatja, milyen lesz az új elnök reakciója; Obama a katonai fellépéssel szemben a diplomáciát részesíti előnyben.

A The New York Times megállapította: a muszlim világban csalódást keltett, hogy Obama nem hajlandó nyilatkozni a gázai válságról. A vezető konzervatív amerikai gazdasági újság, a The Wall Street Journal elemzője arról írt: egy modern demokrácia nem lehet olyan könyörtelen a lázadás elleni politikájában, mint például Oroszország vagy Algéria. Az elemző szerint kétség sem fér hozzá, hogy Izrael morálisan megalapozott támadást intézett a Hamász ellen, hiszen egyetlen ország sem maradhat tétlen a területét érő rakétatámadások láttán. "Izrael joga, illetve kötelessége a cselekvésre azonban nem egyenlő azzal, hogy bölcsen cselekszik" - írta Max Boot, a Külkapcsolatok Intézetének szakértője, aki szerint Izrael valószínűleg nem lesz képes teljes győzelmet aratni a terrorista szervezet felett, főleg nem a Gázai övezet déli határainál.

A The Wall Street Journal úgy fogalmazott szerkesztőségi cikkében: Izrael máris tett egy szívességet Obamának. Azzal, hogy még az új elnök beiktatása előtt indított támadást a Hamász ellen, az Izrael amerikai támogatását elítélő bírálatok George Bush távozó elnököt érik.