A pénteken zárult kétnapos EU-csúcs helyszínén több politikus szólt a rendkívüli csúcs tervéről, de pontos dátumot egyelőre nem adtak meg. Brüsszeli újságírói körökben november 12-i vagy 19-i időpontot valószínűsítenek. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök "november derekáról" beszélt. Konkrétan megemlített azonban egy másik dátumot a csúcsot összegző sajtótájékoztatóján: szerinte a Lisszaboni Szerződés december elsején hatályba léphet.
Ennek az a feltétele, hogy a cseh alkotmánybíróság gyorsan kimondja az uniós reformszerződés összeegyeztethetőségét a cseh alkotmánnyal - a testület jövő kedden ül össze a témában -, Václav Klaus cseh elnök pedig aláírja a cseh ratifikációs okmányokat. Ezt immár minden remény szerint meg fogja tenni, hiszen az EU-csúcson, lényegében elfogadva Klaus követelését, megállapodtak abban: Csehországnak mentességet fognak adni a Lisszaboni Szerződéshez szorosan kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól. E mentességet később kell majd ratifikálniuk a tagállamoknak.
A cseh mentesség (opt-out) kollektív odaígérése nyomán Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét ellátó Svédország miniszterelnöke kilátásba helyezte: amint Klaus aláír, ő maga már másnap megkezdi a konzultációk szervezését az új posztok várományosainak személyéről.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke még csütörtökön azt mondta: az EP-ben november 25-től megkezdődhet a biztosjelöltek bizottsági meghallgatása.
Az Európai Tanács két és fél évre megválasztandó elnökének a tisztségéről már lázasan folynak a találgatások Brüsszelben. Sarkozy pénteken annyit mondott, hogy Párizs és Berlin közös jelöltet fog állítani.
A korábban favoritnak vélt Tony Blair volt brit kormányfőt most már esélytelennek mondják. Bejelentkezett a tisztségre Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök, de kevesen adnak neki esélyt. Többen beszélnek Jan Peter Balkenende holland kormányfőről. Balkenende pénteken első ízben jelezte nyilvánosan, hogy nem zárja ki érdeklődését a poszt iránt, ha megkeresik.
Rendkívüli EU-csúcsot tartanak a biztosi posztok várományosairól
Rendkívüli EU-csúcstalálkozót tartanak novemberben, hogy megvitassák, kik foglalják el a vezető uniós tisztségeket - egyfelől az új összetételű Európai Bizottság biztosi posztjait, másfelől a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó két új posztot, az Európai Tanács elnökének, illetve az uniós diplomáciai apparátussal megerősített külügyi főképviselőnek a székét.
Tóta W. Árpád: Szép vagy, liberális Magyarország!
Magyar Péter sohasem fogja kimondani, hogy a Tisza liberális párt. Van viszont egy pártja mostanra négymilliós táborral. Ezt körberajzolni csak a szabadság színeivel lehet.
FAZ-kommentár: Már látszanak a töréspontok Magyar Péter és az EU között
Csoportos létszámleépítést jelentett be Balásy Gyula egyik cége
Erős Pistáéktól vesz kenyérgyárat a Lipóti Pékség
Mindent megtett a Fidesz, hogy gáncsolja, így is szép osztalékot tudott kivenni cégéből az Országgyűlés elnökének családja
Nagy Gábor: Csurran-cseppen, ömlik
Pálinkás Szilveszter lett a Dorko új márkanagykövete
Újabb pozíció a kabinetfőnök-helyettesi poszt mellé.