A munkaképes korú lakosság 75 százalékának foglalkoztatása, az uniós GDP 3 százalékának kutatásra és fejlesztésre fordítása, a 2020-as klímacélok elérése, a korai iskolaelhagyók arányának tíz százalék alá csökkentése és a diplomások arányának legalább 40 százalékra emelése, valamint a szegénységi küszöb alatt élők számának 20 millióval történő csökkentése - képezi az Európai Bizottság szerdán közzétett 2020-as versenyképességi stratégia tervezetének gerincét. Az 2010-ig érvényben lévő úgynevezett lisszaboni stratégia utódjaként készülő javaslat nagy vonalaiban majdnem teljesen megegyezik az eddigi célokkal, amelyek elérését részben az irracionális tervek, részben a válság nyomán kialakult körülmények lehetetlenné tették.

José Manuel Barroso bizottsági elnök a lisszaboni stratégia kudarcára reflektálva közölte, annyi célt határoztak meg benne, hogy a számukat sem tudja, sőt, talán senki nem tudja. Az új tervezet kapcsán hozzátette, a 2020-as javaslat az európai gazdaság megfelelő pályára állítását hivatott elérni. Szerinte a válság olyan alapvető hibákat és fenntarthatatlan trendeket hozott felszínre, amelyekkel mindenképp szembe kell nézni a mostani tervek vitája és kidolgozása során.

“Új gazdasági modellt kell felépítenünk, amely a tudásalapú társadalmakra, a magas foglalkoztatottsági mutatókra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra való átállásra alapul”- mondta Barroso.

A Bizottság szerint az eddigi stratégia kudarca úgy kerülhető el leginkább, ha csak néhány fő célra koncentrál Európa, és azokat előbb a Tanácsban fogadtatja el a tagállamokkal, majd a közös feladatokat tagállami szintre elosztva ösztönzi cselekvésre a Huszonheteket.