A magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztésével – azaz az állami rendszerben való tartásával – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a pénztártagokat nem éri veszteség, ugyanis – ahogyan azt Észtországban is teszik – azt később elszámolják. Jelenleg a bruttó bérek 9,5 százalékát vonja le a munkáltató nyugdíjjárulékként, ebből 1,5 százalék folyik be az állami nyugdíjalapba, 8 százalék pedig az APEH-en keresztül a magánnyugdíjpénztárakba áramlik azoknál, akik tagjai ilyen pénztáraknak. Ez a rendszer változik meg azzal, hogy a az APEH ezentúl nem a magánkasszáknak, hanem az állami alapnak utalja a befizetéseket – egészen 2011 végéig.

Selmeczi Gabriella frissen kinevezett nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szombaton közölte, hogy mindenki szabadon dönthet majd arról, hogy visszalép-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy marad a magánnyugdíjpénztárban. Elmondta, hogy készül egy javaslat, amelyet Matolcsy György két héten belül terjeszt a kormány elé. Eszerint a magánból az állami nyugdíjkasszába való átlépés esetén az állam el fogja ismerni az érintett befizető veszteségeit.

Hogyan működik az észt rendszer?

De hogyan működik a sokat emlegetett észtországi példában a befizetések „állami kalapba” való átirányítása és hogyan „számolja el” a tallinni kormány az átirányított összegeket? A magyar és az észt nyugdíjrendszer struktúrája nagyon hasonló, ott is három pillére van a rendszernek (állami, illetve kötelező és önkéntes magánpénztárak) – olvasható abban a jelentésben, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkatársai készítettek egy október elején lezajlott tanulmányút eredményei alapján.

Az észt rendszer 2002 óta működik a mai formában, ekkor vezették be a Világbank javaslatára a magánnyugdíjpénztári pillért. A munkavállaló a bruttó bére 2 százalékát fizeti be nyugdíjjárulékként, amelyhez az állami további 4 százalékkal hozzájárul a munkáltató által befizetett szociális adóból, abban az esetben, ha a munkavállaló magán-nyugdíjpénztári tag (azaz a teljes befizetés 2 plusz 4 százalék). A munkaadó egyébként szociális adó címen 33 százalékot fizet az államnak a munkavállaló bruttó fizetése után. Ebből 13 százalékot egészségbiztosításra, 20 százalékot pedig nyugdíjbiztosításra fordít az állam, amelyből 16 százalék fedezi a mai nyugdíjkiadásokat (az állami alapban), 4 százalék pedig a jövőbeni saját nyugdíjakat (kötelező magánnyugdíjpénztári alapokban).

Hogyan kárpótolják a pénztártagokat?

Ez a rendszer a gazdasági világválságig volt érvényben, 2009-ben a költségvetési helyzet konszolidálása és a maastrichti hiánycél teljesítése érdekében az észt kormány felfüggesztette a magánnyugdíjpénztári befizetéseket – írják az NGM szakértői. Tavaly június és december között teljesen befagyasztotta a nyugdíjjárulékok fizetését a második pillérbe, a munkavállalónak nem is volt választási lehetősége ezzel kapcsolatban. Ezt követően a pénztártagok dönthettek úgy, hogy tovább fizetik a magánnyugdíjpénztári hozzájárulást, ám a 2 plusz 4 százalékos mértéket csak 2012-től lehet ismét elérni (kivéve a nyugdíjkorhatárhoz közel állókat, ők már 2010-től kezdődően elérhették ezt a szintet).

Az észt tervek szerint a pénztártagokat úgy kompenzálják, hogy 2014 és 2017 között – az NGM-jelentés szerint a „válságból való kilábalás után” – a kormány a korábbi 4 százalék helyett 6 százalékkal egészíti majd ki az egyéni befizetéseket (kivéve azoknál a tagoknál, akik nem vállalták a hozzájárulás folytatását 2010-től, náluk marad a 4 százalékos kiegészítés). Saját kérelmükre a tagok 2014-től 2 helyett 3 százalékra emelhetik a saját befizetéseiket, így összesen 9 százalékos lehet a teljes magánnyugdíjpénztári befizetés. 

Mi várhat a hazai pénztári tagokra?

A Matolcsy György szakértői által készített jelentés fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Észtországban a 2009. június és 2010. december közötti befizetés-felfüggesztésen kívül más állami beavatkozás (például a tagok visszaléptetése) nem történt még napjainkig és a közeljövőben nem is tervez radikális változtatásokat az észt állam a második pillérrel, azaz a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban.

Orbán Viktor az RTL Klubnak adott keddi interjújában az mondta, hogy mihamarabb meg akarják teremteni az állami nyugdíjkasszába történő visszatérés feltételeit. A visszalépőket semmilyen kár nem érheti, ezt a kormányfő szerint garantálja a kormány. Korábban a magánnyugdíjkasszákat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség közölte: nyoma sincs annak, hogy a pénztártagokat az állam később bármi módon kompenzálná a nyugdíjcélú megtakarítások központi költségvetési átirányításáért.