Ha a hitelminősítő intézetek meggyőzőnek találják a várhatóan februárban ismertté váló reformokat, akkor "egy időre elhárul a veszély Magyarország fölül". Ha semmitmondóak vagy nem fenntarthatóak lesznek, akkor a magyar államadósságot többé nem lehet "továbbra is úgy finanszírozni, ahogy eddig" - vélekedett Richter Sándor, a Bécsi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) elemzője a Die Pressének adott nyilatkozatában.

A vállalkozásokat és a bankokat az eddig Magyarországon eszközölt befektetéseik miatt a válságadók "nem űzik el olyan könnyen". Velük ellentétben a magyar államkötvényeket vásárló pénzügyi befektetők egyik napról a másikra elmaradhatnak. Az országot újból és újból leminősítették a hitelminősítő intézetek, csak egy fokozat választja el a "bóvli" kategóriától, "és a kilátások nem különösebben jók". A kormánynak jelzést kell adnia, hogy kész átgondolni a gazdaságpolitikáját - mondta.

"A válságadókkal kapcsolatban hirdetett 'szabadságharc a multik és bankok ellen' valójában csak a választóknak szánt propaganda" - mondta Richter. A miniszterelnök valójában tisztában van azzal, hogy Magyarország erősen függ a külföldi befektetőktől, az iparban, a pénzügyek és az államháztartás terén egyaránt.

Az elemző úgy látja, a különadókra azért volt szükség, mert a választások előtt a Fidesz adócsökkentést ígért a lakosságnak. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon egykulcsos személyi jövedelemadót vezettek be. Ez lyukat vág a költségvetésen, amit most új vállalkozói adókkal és részben a magánnyugdíjpénztárakból származó pénzzel kell betömni - vélekedett. Richter véleménye szerint a multinacionális vállalatok most azt az üzenetet kapják: "légy jó, és megbüntetünk". Egy piacgazdaságban nem lenne szabad megbüntetni a vállalkozókat azért, ha nyereséget termelnek. Ha a profit monopolhelyzetből vagy a verseny torzulásából származik, akkor a "játékszabályokon" kell változtatni - mondta.

A kormány politikájának határait jelenleg csak a külföld jelezheti az elemző szerint. Ezt vagy az EU, vagy pedig a külföldi befektetők tehetik meg, akik úgy dönthetnek, hogy nem finanszírozzák többé az országot. Ha az EU úgy dönt, hogy a válságadók sértik az uniós jogot, akkor a kormányfőnek "reagálnia kell". Azt nehéz megjósolni, hogy mennyit fogad el az EU a szabályozásból - tette hozzá. Richter nem tartja reálisnak a tervet, hogy az adókat legkésőbb három év múlva kivezessék, mert - mint mondta - a választási ígéretek beváltását továbbra is finanszírozni kell.

Orbán Viktor múlt csütörtökön a Dow Jones hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott: a magyar kormány végrehajtja a költségvetés ígért, hosszú távú átalakítását, amely kiadáscsökkentést is tartalmazni fog azért, hogy megerősítse az ország hitelességét a pénzügyi piacokon. Közölte: a kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatások és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.