Mindenekelőtt a sarkalatos törvények túlzottan széles körű alkalmazása, az alkotmány preambulumában fellelhető ellentmondásos kitételek, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok, a szabályozó testületek függetlensége, az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok, valamint az AB elnökének kiválasztása, illetve kompetenciáinak korlátozása miatt aggódik az Európa Tanács alkotmányügyekért felelős intézménye, a Velencei Bizottság. A független nemzetközi jogtudósokból álló bizottság június 18-19-én megszavazandó véleménye szerint mindezek a jelenlegi kormánykoalíció azon törekvését tükrözhetik, hogy megszilárdítsák hatalmi pozícióikat és politikai befolyásukat.

A Velencei Bizottság szerint az alkotmányos kultúra - amely világosan különválasztja az alkotmányos ügyeket a napi politikától - célja a szilárd, kiszámítható keretek lefektetése. A jelenlegi alkotmány gyakori módosítása - azután is, hogy elfogadta a parlament az újat - és a módosítások azonnali hatályba léptetése aggodalomra ad okot a kiszámíthatóság terén, ez pedig nehezíti a társadalmi elfogadást.

A jogtudósok egyúttal figyelembe veszik azt is, hogy miközben nem volt érdemi párbeszéd a kormánykoalíció és az ellenzék között az alkotmány előkészítése kapcsán, a Velencei Bizottság delegációjának májusi magyarországi látogatásán szerzett információi alapján jobb együttműködés várható a pártok között az új jogszabályok implementációjának előkészítése során.

A hvg.hu értesülései szerint a Velencei Bizottság jelentése nagy hatással lehet arra, milyen utat választ a téma megközelítésében az Európai Unió. Az  Európai Parlament - tanulva a médiatörvény esetéből - júliusi plenáris ülésén tervezi napirendre tűzni a vita utáni szavazást. Ennek oka a hvg.hu brüsszeli forrásai szerint az, hogy mindenképp szeretnék bevárni a Velencei Bizottság véleményét.

Kellemetlen incidens

Azonnal állítsa le az abortuszellenes kampánynak a szociális fejlesztésekre elkülönített úgynevezett EU progress pénzekből történő finanszírozását a magyar kormány - jelentette ki Viviane Reding igazságügyi biztos az EP szerdai vitáján, hozzátéve, hogy az EB vizsgálatot indít az ügyben. Reding szavai különösen élesen hatottak azután, hogy több fideszes EP-képviselő kikérte magának, hogy Magyarországon az abortusz szabályozásának szigorítását készítenék elő.

A szerdai strasbourgi EP-vitán egyébként több felszólaló is felvetette, hogy ha a magyar alapjogok kapcsán vizsgálódni kezd az EB, akkor ezt számos más tagállam kapcsán is kötelessége lenne megtenni. A vitán elhangzottak alapján az ügyért az Európai Bizottságban felelős Viviane Reding szeretne időt nyerni. Érvelésében úgy vélekedett, hogy a 2012 januárjában életbe lépő új alkotmányt csak az azt “értelmező” sarkalatos törvények elfogadása után elemezheti az EB.

A szerdai vita fő ideológiai törésvonala az volt, hogy míg a jobboldal szerint az alkotmányok nemzeti hatáskörbe tartoznak, addig a baloldal, a zöldek és a liberálisok szerint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek alapján nem csak lehet, de kell is kritizálni a demokráciát és az alapvető jogokat sértő paragrafusokat.

Ennek megfelelően az EP vitáján a Tanácsot - s egyúttal a soros magyar elnökséget - képviselő Győri Enikő EU-elnökségért felelős külügyi államtitkár vitaindító felszólalásában kizárólag arra hivatkozott, hogy az EU alaptörvénye nem ad jogot a nemzeti alkotmányok megvitatására, majd megköszönte a lehetőséget és leült.

Forrásaink szerint a fideszes képviselők érvelése annyiban állja csak meg a helyét, hogy politikai kontrollt nem gyakorolhat az Európai Bizottság az alkotmányok felett. Viszont amennyiben az nincs összhangban a közösségi jogrenddel, az EB-nek - az unió alapszerződésének őreként - kötelessége vizsgálódnia.

További kérdés, hogy mit kezd a Velencei Bizottság lesújtó véleményével az Európa Tanács. Amennyiben a tanács júniusi ülésén megszavazza a most kiszivárgott jelentéstervezetet, dönthet úgy, hogy megbízza monitoring bizottságát az alkotmány kivizsgálásával. Ez pedig azt jelentené, hogy Magyarország olyan országokkal kerülne egy klubba, mint számos elnyomó közép-ázsiai rezsim, amelyek demokratikusságát és politikai transzparenciáját árgus szemekkel figyeli az ET monitoring bizottsága.

A Velencei Bizottság (VB) következtetései

Üdvözli, hogy a magyar hatóságok által márciusban kért VB-vélemény észrevételeit figyelembe vették az alkotmány véglegesítésének utolsó szakaszában.   Üdvözli a törekvést, hogy az Európai Emberjogi Charta kötelező érvényű szabályaira alapozva készült a szöveg.   Ezzel szemben sajnálatosnak nevezi, hogy az alkotmányozás folyamata, beleértve a tervezet létrejöttét és az elfogadást, nélkülözte a szükséges átláthatóságot, hiányosságok mutatkoztak a kormánypártok és az ellenzék közti párbeszédben a témában, nem voltak biztosítva megfelelő körülmények a szükséges társadalmi párbeszédhez a témában és rendkívül rövid időkeret állt az egész folyamat rendelkezésre.   A testület nehezményezi, hogy számos területet nem szabályoz részletesen az alkotmány, kétharmados sarkalatos törvényekben fektetve le az azokra vonatkozó szabályokat olyan területeken is, amelyek a legtöbb jogrendben a napi politikai jogalkotás területére tartoznak és egyszerű többségi döntést igényelnek. Egyúttal azt is kimondják, hogy mivel igen kevésé valószínű, hogy a jövőben kétharmados többséget szereznek kormányok, lehetetlenné válik a jelenlegi parlament által elfogadott törvények megváltozatása. Így például nem lenne szabad a kulturális, vallási, morális, szociális-gazdasági és pénzügyi szabályokat kétharmados törvényekkel szabályozni.   Problémás továbbá az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása az adózási és pénzügyi kérdésekben, valamint a Költségvetési Tanács kiemelt szereppel történő felruházása az éves költségvetés elfogadásának folyamata során. Hasonlóképp aggályos a független szabályozó testületek felállításának mikéntje. A felsoroltak lehetséges hatásai a jövőbeni ügyekre aggályosak a demokratikus elvek és a jog érvényesülése, illetve a hatalmi ágak szétválasztása terén.   A szöveg emellett megemlíti, hogy túlzottan általánosan fogalmaz az alkotmány az olyan kulcsterületek, mint a bíróságokra vonatkozó keretszabályok és más, a társadalom számára alapvető területek kapcsán. Ez különösen fontos kérdés annak tükrében, hogy a kormány jelentős igazságszolgáltatási reform bevezetésére készül.   Az alapjogok tiszteletének tükrében a tényleges életfogytiglanra vonatkozó kitételei az alkotmánynak is kérdéseket vetnek fel, így például hogy azok milyen viszonyban vannak a Magyarországra nézve kötelező nemzetközi normák szerződésekkel és esetjogukkal.   Pontosabb megfogalmazásra van szükség a VB szerint az alapvető jogok védelme terén, ami az alkotmány egyének jogvédelméről szóló passzusait illeti. Kérdéseket vet végül fel a határon túli magyarok jogairól szóló bekezdése a preambulumnak és az alkotmány más passzusainak, amely ráadásul aggodalomra adnak okot az államközi kapcsolatok terén is.   A VB végül reményét fejezi, ki hogy az alkotmány jövőbeni értelmezése és a alkalmazás, beleértve az ennek tág teret hagyó sarkalatos törvények megszületését is, jó lehetőséget ad Magyarországnak, hogy a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően járjon el. Emellett a VB kész segíteni a magyar hatóságokat a folyamat során igény esetén.