szerző:
Kapcsándi Dóra

Lázár Jánossal, Semjén Zsolttal és Hiller Istvánnal is tárgyalt Budapesten Dore Gold, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója, aki a Hetek gondozásában magyarul most megjelent, Harc Jeruzsálemért című könyvének bemutatójára érkezett Magyarországra. Dore Golddal itteni tárgyalásairól és a közel-keleti helyzetről is beszélgettünk.

Több magyar vezetővel is találkozott. Miről tárgyalt Lázár Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével?

A részletekről nem számolhatok be, de azt kell mondjam, nagyon eredményesek voltak a megbeszélések, és elképesztő nyitottságot tapasztaltam Izrael irányába tárgyalópartneremtől. Mind a kormánypárti, mind ellenzéki tárgyalópartnereim meleg barátsággal viszonyultak Izraelhez.

A Palesztin Hatóság szeretne elfogadtatni egy határozatot az ENSZ Közgyűléssel a Palesztin Állam elismeréséről. Izrael szeretné ezt megakadályozni. Ezzel kapcsolatban elhangzott-e valamilyen ígéret magyar partnereitől?

Nem az izraeli kormány tagja vagyok, így ilyen ígéretekről nem tárgyaltam, nem is azért jöttem Magyarországra, hanem a könyvem kiadása alkalmából. De még egyszer mondom, nagyon komoly támogatást, nyitottságot tapasztaltam Izrael irányába, mind a kormány, mind az ellenzék részéről. Kivéve persze a szélsőjobbot, amelyről tudom, hogy parlamenti erővel rendelkezik Magyarországon, de velük nincs mit kezdenem.

Tudja, hogy a magyar parlamentben rendszeresen elhangoznak antiszemita kijelentések?

Tisztában vagyok vele, és erre komolyan figyelnünk kell. Ezt a kérdést sosem tartjuk egy állam belügyének, az antiszemitizmus olyan ügy, amire Izraelnek figyelnie kell, bárhol is tapasztalható a világon.

Egyébként mit gondol a palesztin kezdeményezésről? Az Egyesült Államok nem támogatja, így elég kevés az esélye a BT-ben.

Szerintem érdemes végignézni, mik a lehetőségei a Palasztin Hatóságnak (PH). Ha egy ország egy bizonyos része függetlenségét szeretné deklarálni, ezt általában egyoldalúan teszi, mint történt ez Koszovóban vagy Kelet-Timoron – majd igyekszik ezt minél több állammal elismertetni. Nincs ehhez szükségük az ENSZ-re. De Mahmúd Abbásznak egyszerűen nem érdeke, hogy ezt a lépést megtegye, ő ezt ezüsttálcán szeretné megkapni a jelek szerint az ENSZ-től.

Dore Gold szerint Izrael nehezen tudna megbízni az EU-ban, ha annak bármely tagállama támogatná a palesztin indítvány elfogadását
©

A második lehetőség, hogy egy de facto független állam fordul az ENSZ BT-hez azzal a felhívással, hogy szeretne teljes jogú ENSZ-tagságot magának. Ez ebben az esetben – mint ön is mondta – irreális várakozás. Így marad Abbásznak a harmadik lehetőség: az ENSZ Közgyűléséhez fordulni, amely hozhat olyan határozatot, hogy a tagállamok ismerjék el a Palesztin Államot az 1967-es határok alapján. De ez nem változtat jelentősen a palesztinok helyzetén.

Abbász az elemzők szerint azért folyamodott ehhez a megoldáshoz, mert régóta egy helyben toporognak a tárgyalások Izraellel. Ön szerint mi lökheti túl a holtponton ezeket?

A legjobb az lenne, ha a PH leállítaná ezt az egész ENSZ-határozatosdit. Nagyon csábító nemzetközi fórum elé vinni az ügyet, de ez csak a közvetlen tárgyalásokat akadályozza, márpedig ez a legfontosabb. Szerintem Abbászt egyszerűen félrevitték a tanácsadói, amikor ezt javasolták neki. Ismerem jól, nem hiszem, hogy túl boldog ettől a kezdeményezéstől.

Mit mondana neki, ha ön lenne a tanácsadója?

Először is azt, hogy felejtse el a szeptemberi határidőt, ez sokkal nagyobb mozgásteret biztosítana a tárgyalásoknak.

Barack Obama májusban azt kérte Netanjahutól, hogy Izrael vonuljon vissza az 1967-es határok mögé, ezt akkor az izraeli kormányfő elfogadhatatlannak tartotta. Milyenek most az amerikai-izraeli kapcsolatok?

Először is az úgynevezett 1967-es határok sosem voltak valódi határok, és az ENSZ idevágó 242. számú határozata sem erről szól, hanem hogy egy új határban kell megegyezni. Izrael mindig is a 242-es határozat alapján képzelte el a helyzet rendezését. Vagyis a legnagyobb tiszteletünk mellett is vissza kell utasítanunk Obama elnök álláspontját – amiből egyébként ő maga is visszalépni látszik.

Mit gondol, hogy uniós tagállam meg fogja majd szavazni a palesztin indítványt?

Az EU megosztottnak tűnik. Néhány állama valószínűleg támogatja, ami azért abszurd, mert az unió mint a békefolyamat része aláírta az oslói megállapodást, amiben mindenki vállalja, hogy nem tesz egyoldalú lépéseket.. Márpedig a PH pont erre készül: vagyis könnyen előfordulhat, hogy egy-egy tagállam támogatni fogja annak az egyezménynek a megsértését, amit az EU maga is aláírt. Ezek után felmerül a kérdés: hogy bízhatunk meg tárgyalópartnerként az unióban?

Mely államok fogják támogatni ön szerint a határozatot?

Nagy-Britannia és Franciaország támogatónak tűnt korábban, és más tagállamok is, de nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni.

Izrael meglehetősen tanácstalanul reagált az „arab tavasz” eseményeire: eltűntek a régi tárgyalópartnerek, újak egyelőre nincsenek. Mik a kilátások?

Nemcsak Izrael, az egész világ tanácstalan, az – én inkább így nevezném – „arab bizonytalanság” láttán. A demokrácia ugyanis nem ezt jelenti pusztán, hogy megdöntünk egy autoriter rezsimet: a demokrácia demokratikus intézmények létrehozását jelenti, ezt pedig még sehol sem látni, ellenben az iszlamista erők előretörtek, ami nem csak Izraelnek, az EU-nak is fenyegetést jelent.

A magyar-izraeli kapcsolatokban vannak nyitott kérdések?

Magyarország fontos szerepet játszhat abban, hogy meggyőzzön más uniós tagállamokat is az említett palesztin indítvány támogatásának abszurd voltáról. Azt kell mondjam, ebből a szempontból nagyon korrekt hozzáállással találkoztam az önök részéről Budapesten – nem biztos, hogy néhány más országban is ez lett volna a helyzet.

Izraelben nemrég fogadtak el egy törvényt, melynek értelmében pénzbüntetéssel sújthatók azok, akik bojkottra hívnak fel a megszállt területeken létesített telepekről származó árukkal szemben. A törvényt még Izraelben is sokan kritizálták. Ön mit gondol róla?

Először is: a kérdést válasszuk ketté: a szólás szabadsága alapérték számomra, és Izrael számára is. De úgy vélem, bárkinek joga van védekezni, ha gazdasági kár éri, márpedig itt izraeli termelőket érhet kár, ha nem tudják eladni termékeiket külföldön a bojkottfelhívások miatt.

De a kritikusok szerint rendszeresen elhangzanak bojkottfelhívások radikális rabbiktól az arab árukkal szemben is.

Azt sem helyeslem. Általában nem helyeslem a bojkottokat.

Nem gondolja, hogy ez a törvény Izrael ellenségeinek segít inkább?

Vizsgáljuk meg, hogy is született meg ez a törvény. Még egyszer mondom: a legfontosabb, hogy Izrael állam kiáll a szólás szabadságáért otthon és a világban. A szólás szabadsága számomra azt jelenti, hogy megvéded bárki jogát arra, hogy olyanokat mondjon, amit te nem szeretnél hallani. De nemrég beszéltem egy mezőgazdasági termelővel, aki rengeteg pénzt fektetett a gazdaságába, de a termények exportálása nehézségekbe ütközik, mert néhányan például brit áruházakat hívtak fel a bojkottálásukra. Ennek innentől már semmi köze a szólásszabadsághoz, ez gazdasági károkozás, ami ellen mindenkinek joga van védekezni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Netanjahu kezet nyújt Ankarának

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő tett egy lépést a súlyosan megterhelt izraeli-török kapcsolatok normalizálása felé: üzenetet küldött török kollégájának, Recep Tayyip Erdogannak, amelyben gratulált újraválasztásához, és az együttműködés felújítását szorgalmazta - írták a szerdai török lapok.

MTI Világ

Hazánkban lobbizik Palesztina ellen Netanjahu

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök júniusban látogatást tesz több európai országban, köztük Magyarországon, hogy rábeszélje partnereit, álljanak ellen az ENSZ-ben a független palesztin állam elismertetését célzó próbálkozásnak - jelentette a PAP lengyel hírügynökség.

Bosszúhadjáratról és liberális elitről beszélt Varga Judit brüsszeli meghallgatásán

Bosszúhadjáratról és liberális elitről beszélt Varga Judit brüsszeli meghallgatásán

Fekete miniruhás férfi söpört le mindenkit a kreatív Emmy-díjak átadóján

Fekete miniruhás férfi söpört le mindenkit a kreatív Emmy-díjak átadóján

Nagyon máshogy néznek ki ezek a Snickersek, de miért?

Nagyon máshogy néznek ki ezek a Snickersek, de miért?

Felgyújtották a volt ukrán jegybankelnök családjának házát

Felgyújtották a volt ukrán jegybankelnök családjának házát

Jó hírt kapott az Apple, rákattantak a kínaiak az iPhone 11-ekre

Jó hírt kapott az Apple, rákattantak a kínaiak az iPhone 11-ekre

Snowden: Ha kiesem az ablakon, akkor az nem lesz öngyilkosság

Snowden: Ha kiesem az ablakon, akkor az nem lesz öngyilkosság