Az elnököt arról kérdezte egy újságíró, hogy lát-e veszélyt egy öbölbeli konfliktusra. "Szívesen fogadunk minden olyan intézkedést, amelyeknek révén elkerülhetők az esetleges összetűzések és konfliktusok, és szerintem nem szükségszerű egyetlen konfrontáció sem. De szerintem erre a problémára a legjobb hosszú távú megoldás az volna, ha a külföldi erők elhagynák a Perzsa-öblöt. A NATO erőinek nem szükséges az öbölben lenniük. A térség országai tökéletesen meg tudják teremteni és fent tudják tartani biztonságukat. Nagyon határozottan ki tudom jelenteni, hogy ha a NATO - az amerikai és a brit erők - elhagyják a Perzsa- és az Ománi-öblöt, akkor Irán ügyelni fog a térség biztonságára" - jelentette ki az iráni elnök.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei az utóbbi években megerősítették haditengerészeti jelenlétüket a Perzsa-öbölben. Az Egyesült Államoknak már négy évtizede van egy támaszpontja Bahreinben, Franciaország pedig 2009-ben létesített egyet Abu-Dzabiban, csupán 250 kilométerre az iráni partoktól.

Másfelől Ahmadinezsád védelmébe vette a különböző európai országokban tapasztalható szakadár mozgalmakat - mint a walesit, a baszkot vagy a korzikait -, mondván, hogy az érintett népek áldozatai a kormányaik és az ENSZ Biztonsági Tanácsa általi diszkriminációnak.

Az iráni elnök bírálta a BT-t amiatt, hogy bár támogatta Dél-Szudán függetlenségét - amelyet az el is nyert - szerinte nem hajlandó állást foglalni az európai szakadár mozgalmakkal kapcsolatban. A nyugati kormányok a szudáni kőolajkincs miatt "nagyon készségesen és komolyan támogatták a szudáni nép megosztásáról szóló népszavazást, azzal érvelvén, hogy a nép jogáról van szó, de már nagyon sok éve küzdenek az írek, a skótok, a walesiek, a korzikaiak vagy a spanyolországi baszkok. Sem a BT, sem a nyugati kormányok nem engedik meg, hogy ezekkel a népekkel kapcsolatban a referendum szó akárcsak elhangozzék. Ez teljesen egyértelműen diszkrimináció" - szögezte le az elnök.

Az iráni elnök csütörtökön a Közgyűlésben éles kirohanást intézett az Egyesült Államok ellen, ami több mint 30 ország diplomatáit távozásra késztette az ülésteremből. Hataloméhes és arrogáns hatalomként jellemezte az Egyesült Államokat, amely túl könnyedén folyamodik hadseregének használatához, Barack Obama amerikai elnöknek pedig azt üzente, hogy még mindig nincs késő az amerikai-iráni kapcsolatok fejlesztéséhez.