A most jóváhagyott, történelmi jelentőségű módosítás értelmében ezután az sem lesz akadálya a trónra lépésnek, ha a majdani uralkodó házastársa netán katolikus hitben nevelkedett.
Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement gondoskodik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa "pápista".
A jogszabály a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvénykezési aktusa volt. Vilmos, aki a katolikus érzelmű II. Jakab elzavarása után ült az angol trónra, igyekezett a katolicizmus szellemét is mindörökre távol tartani a koronától. Ez a törvényi diszkrimináció ráadásul külön sújtja a katolikusokat azzal is, hogy más hitű - például muszlim vagy zsidó - uralkodói házastárs esetén nem tiltotta a trónra lépést.
A Nemzetközösség ausztráliai csúcstalálkozóján - amelyen jelen van II. Erzsébet királynő és David Cameron brit miniszterelnök - ugyancsak megállapodás született a mindenkori uralkodó fiú utódai számára elsőbbséget biztosító jelenlegi, szintén diszkriminatív trónutódlási rend felszámolásáról.
AP
Ez már vonatkozik Vilmos herceg majdani gyermekeire is. Vilmos áprilisban kelt egybe polgári származású kedvesével, Kate Middletonnal, és édesapját követi majd a trónon.
Az eddigi brit trónutódlási előírások alapján Vilmos és Kate majdani legidősebb fiúgyermeke örökölte volna a koronát, akkor is, ha lenne idősebb leánytestvére. Ha Vilmosnak és Katalinnak két fia születne, még az ifjabbik fiútestvér is az esetleges idősebb leányutód elé került volna a trónöröklési sorban, ha nem született volna döntés a jelenlegi diszkriminatív rendszer megszüntetéséről.
A mostani trónörökölési szabályok miatt még a királynő saját leányát is komoly hátrányok érik, és ez már így is marad, mivel az ausztráliai Perth városában folyó nemzetközösségi csúcs döntése értelmében a módosítás nem visszamenőleges hatályú. Így Anna hercegnő továbbra is mindössze a tízedik a brit trónutódlási sorban, jóllehet idősebb az uralkodó két legfiatalabb fiúgyermekénél, a sorban negyedik helyen álló András yorki hercegnél és Eduárdnál, Wessex grófjánál is, aki a hetedik.
A 85 esztendős II. Erzsébet királynő is csak azért ülhet - immár majdnem 60 éve - az Egyesült Királyság trónján, mert szüleinek, VI. György királynak és Erzsébet anyakirálynőnek nem voltak fiúgyermekei.
AP
A perthi csúcson jóváhagyott módosítást formálisan még el kell fogadtatni a Nemzetközösség mindazon országainak parlamentjeiben is, amelyek a brit uralkodót ismerik el államfőjüknek. Így meg kell nyerni Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Jamaica, Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Barbados, Grenada, Belize, St. Christopher és Nevis, St. Lucia, a Salamon-szigetek, Tuvalu, St. Vincent és a Grenadine-szigetek, valamint Pápua Új-Guinea törvényhozásainak támogatását.
A vallási korlátozások módosítása ugyanakkor nem terjed ki magára az uralkodóra, vagyis katolikus királya vagy királynője továbbra sem lehetne Nagy-Britanniának.
A mindenkori brit uralkodó ugyanis egyben az anglikán egyház első számú világi vezetője, és az ő felelőssége az anglikán világunió legfőbb vallási méltóságának, Canterbury érsekének a kinevezése. Így bármely jövőbeni uralkodói leszármazottnak - ha igényt formál a trónra - továbbra is anglikán protestáns hitben kell majd nevelkednie, akkor is, ha egyik szülője katolikus.
