szerző:
hvg.hu

Az európai közösségnek komoly károkat okozó főbb bűnöket vette sorra a német hetilap, a Die Zeit. A hét fő főbűn alapján összeállított lista egy-egy országhoz köt egy-egy elítélendő cselekedetet. Bár ezek a „bűnök” nem feltétlenül esnek egybe a bibliai főbűnökkel, azért igencsak találóak egy-egy országra. A szerzők persze nem bűnösöket kerestek, inkább a „büntetendő egoizmusokra” akarják ráirányítani a figyelmet, amelyek egyes államokra jellemzőek. Az összeállításban Magyarország nincs ott.

Orgazdaság: Svájc (és a Nagy-Britanniához tartozó Csatorna-szigetek, Luxemburg, Liechtenstein)

Ezekben az országokban – Svájc ugye nem is tagja az EU-nak – sok ezer milliárd eurónyi vagyon halmozódott  fel. Többnyire európai állampolgárok tartják Svájcban a pénzüket. Az alpesi országban 1560 milliárd euró a külföldi magánszemélyek pénzbeli vagyona, a Csatorna-szigeteken 1400 milliárd, Luxemburgban 440 milliárd, Liechtensteinben pedig 78 milliárd ez az állomány. Ezáltal ezek az országok segédkezet nyújtanak az EU-állampolgárok adóelkerüléséhez. Minthogy külföldi vagyonokat szippantanak be, ezek kamataiból élnek. Miközben a Die Zeit szerint az Európai Unió szeretné ezt a folyamatot információcsere révén megállítani, egyes tagállamok, például Németország inkább kétoldalú egyezményekre törekednek, ezzel bizonyos pénzek keletkezési helyükre való visszaáramoltatását próbálják elérni.

A svájci Alpok
©

Kevélység: Franciaország

Arrogancia – ezt a szót használja a Die Zeit a franciákra, pontosabban arra, ahogyan a franciák a nagy konszernjeikkel bánnak. Az Areva, a Renault és a PSA Peugeot Citroen bejelentései után bekövetkezett eseményekről írja ezt az újság. A francia politika ugyanis beleszól a tervezett leépítésekbe, megakadályozza a nagyobb elbocsátásokat, a termelés esetleg olcsóbb, külföldi helyszínekre való áttelepítését – és nemcsak az állami cégeknél teszi ezt. Így viszont egész iparágak hatékonysága romlik Franciaországban: csökken az export, mert drágán termelnek a francia cégek, ez azonban újabb védőintézkedéseket, protekcionizmust vált ki, ami tovább rontja hosszabb távon az ország versenyképességét. Mindez olyan ördögi kör, amely nem sok jóra vezet a német lap szerint.

©

Az újság hozzáteszi: a francia politikusok addig európaiak, amíg ez az érdekeiknek megfelel. Így például szorgalmazzák az együttműködést, a cégek összefogását a repülőgépiparban vagy a hajógyártásban, mert ott egyedül nehezen boldogulnának. Viszont amikor a gyógyszeriparban sikeresen terjeszkednek a francia cégek (Sanofi), az már természetesen azonnal más elbírálás alá esik. Kérdés azonban a Die Zeit szerint, hogy meddig folytathatják ezt a fajta dölyfösséget a franciák. Meddig hagyja ezt az EU? – ez is kérdés ugyanakkor.

Restség: Görögország

„Angela Merkel a hibás” – mondja a Die Zeit által idézett görög bulvársajtó. És a németek keményszívűsége teszi tönkre Európát a görög lapok szerint. A saját felhalmozott adósságaikat nem tekintik problémának, és ezzel nemcsak maguknak, hanem Európának is hazudnak a német hetilap szerint, sőt a görögök azt hiszik, hogy Európában van elég pénz Hellasz számára.

Pumakölyök Görögországban
©

Hatalmas fizetést bezsebelő vasutasok, halottak utáni nyugdíjból élő hátramaradottak jelzik, hogy mire ment el a pénz Görögországban. Miközben a görögöknél egy dolog hiányzik: a harag, amely önmagukra, a görögökre irányulna. Az athéni populisták keményen beszélnek Merkel német kancellárról, de lágy tónusban susognak az otthoni felelősökről. Az önkritika hiánya – ez Görögország valódi válsága a Die Zeit szerint.

Önzés: Írország

Az íreket azért bírálja a német lap, mert adóversenyt gerjesztenek: 12,5 százalékos a vállalati nyereségadó a szigetországban, ezzel próbálják a külföldi vállalatokat odacsábítani. Ezzel szemben Németország és Franciaország 30 százalék körüli összeget von el a cégektől. Hogy létezhet ez egy közös belső piacon, ahol mindenkinek egyenlő versenyesélyekkel kéne indulnia? – teszi fel a kérdést a Die Zeit. Írország így olyan cégek hídfőállása lett – mint egyetlen angolul beszélő euróövezeti állam -, mint például a Facebook, az IBM, Pfizer. Az írek ugyan most némi adóemelésre készülnek a válság miatt, ennek ellenére nem a nagyvállalatokat sújtják a magasabb közterhekkel – ez a Die Zeit szerint elég ok arra, hogy önzőnek nevezhessék az íreket.

Bigottság: Németország

Lehetséges-e olyan Európa, amelyben egy exportál és nyereséget csinál, a többiek pedig fogyasztanak és adósságokba verik magukat? – teszi fel a kérdést a német lap. A németek büszkék exporterejükre, ám ha egy ország állandóan többet ad el, mint amennyit másoktól vásárol, az végül mindenkiben rossz érzéseket ébreszt. Az EU-tagállamokkal szemben idén a német exporttöbblet 62 milliárd euróra szökik fel. Ez azonban azt is jelenti, hogy hitelre adják el a német árukat. A dél-európaiak így eladósodnak, hogy megvehessék a német árukat. A németek gazdaságsága így mások adósságaira épül. És ki panaszkodik emiatt a leghangosabban? Na? Hát Németország. (És ezt nem mi írjuk, hanem a Die Zeit!) Egyszercsak majd a csőd fenyegeti az adósokat, a hitelezőket pedig követeléseik leértékelődése. Ez egyébként a németeket is kellemetlenül érintheti, hiszen ezermilliárd euróra tehető az a német vagyon, amit külföldön halmoztak fel az ország polgárai, és ennek jelentős része Dél-Európában van.

Angela Merkel, a német kancellár
©

Ezért mondja a német kancellár, hogy mindenkinek olyannak kéne lennie, mint a németeknek: többet exportálniuk, kevesebbet fogyasztaniuk, és persze a béreket csökkenteniük. Persze ezt könnyebb mondani, mint megcsinálni. Ugyanis ha mindenki eladni akar, akkor ki vesz árukat? – teszi fel a kérdést a Die Zeit, és szerintük a németeknek éppen ezért többet kellene költeniük, míg például az olaszoknak egy kicsit szűkebbre húzniuk a nadrágszíjat.

Dőzsölés (torkosság): Spanyolország

Ne halászd üresre a tengert szomszédod elől! – így szólhatna Európa tízparancsolata közül az egyik. És mindjárt utána a következő: Parasztjaidat ne tedd függővé a szubvencióktól, támogatásoktól! Több mint egymilliárd dollár ment el a brüsszeli kasszákból 2007 és 2013 között a spanyol halászflották támogatására. A hipermodern hajók persze már nem találnak a túlhalászott tengerekben zsákmányt Európa partjainál, ezért aztán nemzetközi egyezményeket (részben) sértve Mauritánia és Szenegál partjainál a szegény afrikai halászok elől rabolják le a vizeket. Éppen ezért új halászati egyezményekre lenne szükség, és persze jogi lépéseket kéne tenni a jelenlegi egyezményeket megsértő cégek ellen a Die Zeit szerint. A spanyolok persze ellenállnak, ahogy az agrárszubvenciók reformját sem hagyják.

Paradicsomcsata Spanyolországban
©

Pedig évi 50 milliárd euró folyik el az európai gazdák támogatására. Közben ezek a versenyképességi támogatások olyan európai parasztokhoz jutnak el, akik már most is versenyképesebbek afrikai riválisaiknál. Nem véletlen, hogy az afrikai konkurensek csődbe mennek, egész országok pedig az éhhalállal küszködnek. A másik oldalon persze az EU az egyik legnagyobb segélyadományozó a világon. Hogy miért – erről szól a hatodik főbűn a Die Zeit szerint.

Mohóság: Nagy-Britannia

Nagy-Britannia nem tanult a pénzügyi és a gazdasági válságból a Die Zeit szerint. Továbbra is ellenzi a kontinensről érkező javaslatokat a pénzügyi tranzakciók megadóztatására. (Valószínűleg az úgynevezett Tobin-adóra céloz ezzel a német lap.) A britek tehát továbbra is hisznek abban, hogy a pénzpiacokon be tudják hozni az éppen a pénzpiacokon elszenvedett veszteségeiket, és nem hajlandók szigorúbban szabályozni ezt a területet. A Die Zeit szerint éppen ezért aki ennyire az ár ellen úszik, annak talán máshol kéne fürödnie.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Két részre szakadhat az EU a lengyel kormányfő szerint

Donald Tusk lengyel kormányfő szerint az Európai Unió két részre szakadhat, az euróövezetre és az azon kívüli országokra, és hozzátette, fontos, hogy Lengyelország "ne a második vagy harmadik körhöz tartozzon".

MTI / hvg.hu Gazdaság

Szijjártó nem érti, miről beszél az EU-biztos szóvivője

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta, teljesen érthetetlennek tartja az unió gazdasági és pénzügyi biztosa szóvivőjének szavait. Az Európai Bizottság alelnöki rangú gazdasági és pénzügyi biztosának, Olli Rehnnek a szóvivője korábban aggodalmát fejezte ki a magyar jegybanktörvény tervezetét illetően, és hiányolta az arról szóló egyeztetést az Európai Központi Bankkal.

MTI Világ

Lefújják az EU-ukrán megállapodást

Az EU jelenleg nem áll készen arra, hogy átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kössön Ukrajnával - mondta újságírók előtt kedden az ukrán uniós nagykövet.

Manapság egy ilyen VW kisbusz 31 millió forintot ér

Manapság egy ilyen VW kisbusz 31 millió forintot ér

Vajon önt is elkapta az életközepi válság?

Vajon önt is elkapta az életközepi válság?

Videóra vették, ahogyan felnyitják Anhefenhonszu 3000 éves koporsóját

Videóra vették, ahogyan felnyitják Anhefenhonszu 3000 éves koporsóját

Három ország rendőrei kapcsolták le a nőket futtató magyar bűnbandát - videó

Három ország rendőrei kapcsolták le a nőket futtató magyar bűnbandát - videó

Gáspárfalvi Dorka: Az Oscar után tudatosult bennem, hogy ezt szeretném csinálni

Gáspárfalvi Dorka: Az Oscar után tudatosult bennem, hogy ezt szeretném csinálni

Agyműtéte alatt végig hegedült a brit művész (videó)

Agyműtéte alatt végig hegedült a brit művész (videó)