Cserebere fogadom

Az orosz elnökválasztást csak a jövő év márciusában rendezik, ám már el is dőlt, anélkül hogy akár egyetlen szavazatot is leadtak volna. Politikus is csak egy akadt – Alekszej Kudrin pénzügyminiszter –, aki nyíltan elégedetlenségét fejezte ki a hatalmi viszonyok bebetonozása miatt, gyorsan menesztette is Dmitrij Medvegyev elnök. A moszkvai manőver nem lepte meg a világsajtót sem, hiszen általános vélemény szerint csak az időzítés volt kérdéses, mikor egyezik meg Vlagyimir Putyin és Medvegyev, hogy megcserélik egymás közt az elnöki és a kormányfői tisztséget. A jól koreografált eseményre az orosz hatalmi párt, az Egységes Oroszország (JeR) hétvégi kongresszusán, a moszkvai luzsnyiki sportkomplexum egyik csarnokában került sor.

A forgatókönyvet követve előbb Putyin kezdeményezte viharos taps közepette, hogy a december 4-ei parlamenti választásokon Medvegyev vezesse a párt listáját. Majd Medvegyev – ugyancsak nagy ováció kíséretében – közölte, ő kész a jövőben kormányzati munkával foglalkozni, és a 2012 márciusában esedékes elnökválasztáson jelöljék inkább Putyint a mostantól már hat évre szóló államfői megbízatásra. Aztán ismét Putyin kapott szót, hogy felajánlja Medvegyevnek a kormányfői posztot, majd rögtön szinte elnökjelölti programbeszédet tartott. Kilátásba helyezte például, hogy bírósági procedúrák nélkül, „operatív módon” írnak le a lakosságnak összesen 30 milliárd rubelnyi, azaz csaknem egymilliárd dollárnyi, tévesen kimutatott adóhátralékot, és a gazdaság felgyorsítását ígérte. Évi 6-7 százalékra kell feltornázni a növekedést, amely ma 4 százalék körül van, szemben a legfejlettebb országok 1-2 százalékával – mondta Putyin, de rögtön arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország az abszolút számokban még le van maradva a világ élvonalától.

Medvegyev nyolc pontban foglalta össze legfontosabb célkitűzéseit. A gazdaság és az oktatás modernizálása mellett a szociális kötelezettségek teljesítését, a korrupció elleni harcot, a bíróságok függetlenségének megerősítését, a nemzetiségi és vallási békét, valamint általában a politikai rendszer korszerűsítését hangsúlyozta. „Azzal kell azonban számolni, hogy Medvegyev államfőként tett liberális kezdeményezései idővel elhalnak” – vélekedett a HVG-nek Alekszej Muhin, a Politikai Információs Központ moszkvai elemzőcég vezérigazgatója. A távozó elnök a politológus szerint a kormányzó párt túszává vált: miközben az utóbbi négy évben szinte folyamatosan bírálta a JeR-t, végül hajlandó volt a párt választási listájának az élére állni, amivel csalódást okozott liberális támogatóinak.

A hatalom megosztásáról szóló, állítólag már hetekkel korábban megszületett döntés nyilvánosságra hozásával a politikai tandem a bizonytalanságot akarja eloszlatni, könnyíteni igyekszik a helyzeten, valójában azonban nagyon is megnehezíti – mondta Muhin. Az egyezség a JeR vezetőinek azt sugallja, hogy a problémák megoldódtak, ez pedig csak halogatja a párt szükségszerű megújulását, aktivizálja viszont a kormányzó erők ellenfeleit. A politológus ezért kemény kampányra számít, akár utcai rendbontásokat is lehetségesnek tart a választásokig hátralévő bő két hónapban.

„Korábban 70-75 százalékos parlamenti többséget jósoltam a Putyin kezdeményezésére létrehozott Összoroszországi Népfront által is megtámogatott JeR-nek, ma azonban már abban sem vagyok biztos, hogy képes lesz-e a mandátumok kétharmadát megszerezni” – fejtegette a HVG-nek Muhin, aki hangoztatta: az egyezség Putyin környezetének néhány tagjában is elégedetlenséget szülhet. Kérdés például, hogy az energetikai szektorért felelős, nagy hatalmú miniszterelnök-helyettes, Igor Szecsin hajlandó lesz-e együttműködni Medvegyevvel. A kormány másik erős emberének, a pénzügyi tárcát vezető Alekszej Kudrinnak több gazdasági nézeteltérése is volt az őt menesztő Medvegyevvel. Nem értett egyet például a katonai kiadásoknak a fegyveres erők korszerűsítését célzó emelésével, ami 2014-ig a GDP három százalékának megfelelő, 2100 milliárd rubeles pluszterhet jelent a büdzsének. Vagyis annyi többletpénz megy el rá, amennyit 2011-ben a teljes oktatási rendszer finanszírozására költenek Oroszországban.

Kudrin ellenszegülését az elemzők egy része annak tulajdonítja, hogy a politikus – aki a minap azzal riogatta a parlament képviselőit, hogy vagy az adókat, vagy a nyugdíjkorhatárt kell megemelni – megsértődött. Az utóbbi hetekben ugyanis többször emlegették a két ott töltött ciklus után újra az államfői posztra készülő Putyin lehetséges miniszterelnökeként, és sajtóértesülések szerint szívesen el is vállalta volna a tisztséget. A moszkvai lapok többsége Kudrin rapid kirúgása ellenére biztos abban, hogy Putyin régi, hűséges munkatársaként a politikusnak a jövőben is jut meghatározó gazdasági poszt, például a jegybank élén.

Már csak azért is, mert szükség lesz a hozzá hasonló, megbízható, elszánt gazdasági szakemberekre. Az elemzők úgy tartják, az orosz gazdaságra is recesszió vár, mert magával ránthatja a nemzetközi válság. A számítások szerint a GDP növekedése például csak másfél százalék körül alakul, ha az olaj ára hordónként 60-70 dollárra esik. Ez pedig a kormányra népszerűtlen intézkedésekkel is járó feladatokat ró, melyeket már – mivel választási győzelméhez nem sok kétség fér – várhatóan Medvegyev csapatának kell majd teljesítenie. A Nyugaton megbecsült Kudrin távozása ráadásul ronthat az amúgy sem rózsás befektetői légkörön, amin az országot irányító páros hatalmi alkuja még ideiglenesen sem tud javítani. Az orosz tőzsdék 2-3 százalékos eséssel indították a hétfőt, és tovább vesztett értékéből a rubel is, amelynek árfolyama az utóbbi két hónapban 17 százalékot zuhant a dollárhoz képest.

POÓR CSABA