A szakértő azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy "a több mint egymilliós, politikailag függetlenül szavazó amerikai magyar közösség" tagjaként petícióban fejezte ki aggodalmát Barack Obama elnöknek több mint száz amerikai magyar azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Hillary Clinton külügyminiszter intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

Bollobás Enikő kiemelte, az Egyesült Államokban elsősorban a bevándorló csoport nagysága adja a lobbiszervezet erejét. "Végül is szavazatokról van szó": a lobbiszervezetek a mögöttük álló csoportok szavazatát ajánlják fel a kívánt politikáért cserébe" - mutatott rá. Hozzátette: ezért a helyi választásokon - főként a kisebb államokban, mint amilyen Connecticut - fontos tényezők a magyar szervezetek is.

Egy lobbiszervezet befolyása attól is függ, hogy az anyaország, ahonnan származnak, milyen erős szereplője a nemzetközi kapcsolatoknak, illetve hogyan illeszkedik Washington szövetségi politikájába - vélekedett. Kiemelte: miközben tehát a lobbiszervezet az anyaország erősítéséért fáradozik, maga is az anyaországtól nyeri befolyását.

Fontos a bevándorló közösség szervezettsége és sikeressége is - hangsúlyozta, hozzátéve, az Egyesült Államokban néhány etnikai csoport "szervezettebb, láthatóbb és főként erősebb" mint mások. Például az írek vagy az olaszok létszámukhoz képest befolyásosabbnak tűnnek, mint a nagyobb létszámban jelen lévő más, például a Távol-Keletről származó közösségek - mutatott rá. 

A szakértő szerint az, hogy milyen belpolitikai ereje van egy etnikai csoportnak, attól is függ, mennyire "termelt ki magas rangú, sikeres szaktekintélyeket, akik megszólalnak a közösség nevében". Csak akkor hallható a lobbiszervezet hangja, ha a kultúrában és a gazdaságban elismert, nagy kapcsolati tőkével rendelkező szakemberek képviselik az ügyüket - mondta, hozzáfűzve: a nyomásgyakorlás lehetősége így jóval nagyobb.

Lipták Béla professzor, az interneten több mint 1200 bejelentkezett követővel rendelkező Hungarian Lobby (Magyar Érdekszövetség) csoport vezetője fogalmazta meg azt a petíciót, amelyet hétfő délutánig több mint százan írták alá.

"Aggaszt bennünket, hogy az ellenzék támogatása révén a (Clinton-)levél beavatkozik a magyar belpolitikába" - hangzik az amerikai elnökhöz intézett beadvány. A szöveg szerint noha a külügyminiszter levelét asszisztensei készítették elő, akik közül néhányan talán a magyar ellenzék támogatói, ám mivel az ő aláírása szerepel rajta, a sajtó azt a hivatalos amerikai álláspontként kezeli.

A petíció támogatói arra kérik az amerikai elnököt, hogy "próbálja meg megvédeni Magyarországot a globalizált bankszektor fojtogató kizsákmányolásától, emelje fel szavát elnyomott kisebbségeink kollektív emberi jogai mellett", és a Magyarországot februárban felkereső kongresszusi bizottság jelentése alapján "fordítsa meg a jelenlegi, félrevezetett magyarellenes politikát és állítsa helyre történelmi barátságunkat".

A beadvány aláírói előre megköszönik Barack Obamának a Magyarországnak nyújtandó segítséget, hogy ők, mint politikailag független amerikai magyarok novemberben azzal viszonozhassák ezt, hogy újraválasztják.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a tavaly karácsony előtt Orbán Viktornak küldött levelében - a Népszabadságban közölt szöveg szerint - nyomatékosan kérte: a magyar miniszterelnök fontolja meg annak a következményeit, hogy ha több, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság által is kifogásolt sarkalatos törvény januárban mindenfajta változtatás nélkül lép hatályba. Clinton reményét fejezte ki: a magyar kormánya úgy viszi át a fontos reformokat segítő törvényi változásokat a parlamenten, hogy mindeközben az egész világ előtt igazolja, Magyarország változatlanul szilárdan elkötelezett a demokratikus értékek és az egyéni szabadságjogok mellett.