Giovanni Giacobbe, a vatikáni fellebbviteli bíróság ügyvédje "egyedülinek és ritkának" nevezte az olasz sajtó által is az "évszázad perének" tartott bírósági tárgyalást.

Az olasz és külföldi újságíróknak adott tájékoztatón Giacobbe úgy fogalmazott, hogy a Gabriele és Claudio Sciarpelletti, a szentszéki államtitkárság volt informatikusa ellen szombaton kezdődő tárgyalás időtartama nehezen megjósolható, "akár egy délelőtt lezárulhat, de 2-3 hónapig is eltarthat". 

Giacobbe hangsúlyozta, hogy "a Vatileaks-ügy tárgyalásának rövid ideig kellene tartania, ha a felek részéről nem merül fel bármilyen kifogás vagy kérés". 

Az ügyvéd elmondta, hogy a vatikáni jog értelmében Gabriele előzetes letartóztatása során tett vallomása önmagában nem elegendő. A komornyik elítéléséhez bizonyítani is kell a vádakat. A bírósági tárgyaláson ismételten meghallgatják a tanúkat, és más személyeket is kérdezhetnének. 

Ami az esetleges büntetést illeti, Giacobbe szerint Gabrielét maximum 4 évre ítélhetik a lopás minősített esetének vádjával. A bűnpártolással vádolt Sciarpelletti néhány hónapot kaphat. Másképpen nyilatkozott Paolo Papanti Pellettier, a vatikáni bírói testület tagja, aki szintén újságírók előtt 6-8 év börtönt jósolt Gabrielének. 

Gabriele olasz börtönben töltené le büntetését, mivel Vatikán Államnak nincsen megfelelő büntetésvégrehajtási intézménye. Giacobbe azt sem zárta ki, hogy XVI. Benedek akármelyik pillanatban kegyelemben részesítheti a komornyikot. 

A jogász elmondta, hogy Gianluigi Nuzzi olasz újságíró ellen, aki megjelentette a komornyik által a Vatikánból kilopott bizalmas dokumentumokat, nem emelhetnek vádat, mivel nem a pápai állam, hanem Olaszország területén cselekedett. 

Az olasz sajtó szerint ez lesz a vatikáni bíróság "legelső igazi" büntetőjogi eljárása. A testület az utóbbi évtizedekben csak a Szent Péter téren vagy a Vatikáni Múzeumban elkövetett lopások és zsebtolvajlások ügyében ítélkezett közel harminc esetben. 

A Vatikánban elkövetett súlyosabb bűncselekmények elkövetőit eddig mindig kiadták az olasz hatóságoknak, köztük a Michelangelo Pieta-szobrát 1972 kalapáccsal megrongáló - magyar származású ausztráliai - Tóth Lászlót és a II. János Pál elleni 1981-es merénylet elkövetőjét, a török Ali Agcát is. 

Az Ansa hírügynökség Gabriele barátait idézte, akik szerint a "lelkileg megviselt" komornyik "csak most, a tárgyalás közeledtével döbbent rá, hogy tettei milyen következményekkel járhatnak családjára, gyerekeire".