Azok közül, akik nem akarnak Romániában élni, legtöbben Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban, vagy egyéb európai országban laknának leginkább. A válaszadók 36%-a válaszolta azt, hogy Romániát tekinti ideális országnak, arányuk 2010-hez képest 9%-kal csökkent. Az „ideális ország” kategóriában Romániát Németország, az Egyesült Államok, Svájc és Olaszország követi - írja a transindex.ro. Négy románból egy (25,3%) úgy nyilatkozott, „elege van” az országból, ez az érzés a 18-35 év közötti fiatalok körében (32,2%), a magyarok körében (41,7%) illetve az erdélyiek és a bánságiak körében (31,5%) gyakrabban jelentkezik.

A felmérésbe bevont személyek 62%-a úgy nyilatkozott, a fiataloknak inkább Romániában kellene maradniuk az önmegvalósításhoz, 28% pedig úgy gondolja, Romániában civilizáltak az életkörülmények, ez utóbbiak aránya 5%-kal nőtt a 2010-ben válaszolók arányához képest.

A megkérdezettek 30%-a úgy gondolja, hogy ha a társadalmi-gazdasági mutatókat veszik figyelembe, akkor Románia tisztességes életszínvonalat biztosít – az ő arányuk 4%-kal magasabb a két évvel ezelőtti eredményhez képest. Mindössze a megkérdezettek 19%-a felelte azt, hogy az ország a fiatalok számára biztos jövőt biztosít, ehhez képes 50%-uk azt felelte, hogy Románia hamarosan fel fog zárkózni a többi EU-tagállam közé, 2%-kal kevesebben, mint két évvel ezelőtt.

A kivándorlás, mint lehetőség teret nyert az utóbbi két évben, a felmérésben részt vevő minden tíz alanyból négy gondolt már arra, hogy végleg elhagyja az országot. Ezelőtt két évvel arányuk 30%-os volt. Minél fiatalabbak a felmérés alanyai, annál inkább jellemző rájuk az, hogy külföldi munkavállaláson gondolkodnak: a 18 és 35 év közöttiek 54,4%-a, míg a 65 év felettiek 13,3%-a gondolt erre a lehetőségre. A külföldi munkavállaláson gondolkodók egyharmada végleg elhagyná az országot. Azoknak a személyeknek a 86%-a, akik már vállaltak munkát külföldön, kellemes élményként élte ezt meg.

A megkérdezettek 90%-a büszke nemzetiségére. Etnikai bontásban minimum érdekesnek, de inkább értelmezhetetlennek mondhatóak az eredmények: a román etnikumúak 91,1%-a, a magyar etnikumúak 77,8%-a mondta azt, hogy büszke román nemzetiségére. 84%-uk azt felelte, hogy december 1., a magyar részeket is magába foglaló Románia létrejöttét kikiáltó gyulafehérvári gyűlés emléknapja fontos ünnepnek számít családjukban. A két évvel ezelőtti eredményekhez képest 6%-kal csökkent azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti ünnep számára december 1-je a legalkalmasabb dátum, most ezt csak a megkérdezettek 70%-a állította.

Megkopott kicsit a román nemzeti büszkeség

AP / Vadim Ghirda

A megfelelő helyre született-e ön? – így szól az egyik kérdés, amelyre a válaszadók 27%-a nemmel felelt. Ami a románok legjobb tulajdonságait illeti, a megkérdezettek 38%-a nem tudott felelni erre a kérdésre. A válaszadók leggyakrabban a szorgalmat említették (13%), 7% a vendégszeretetet, 5% a patriotizmust, 4% pedig az optimizmust, a jóságot és a kedvességet jelölte meg. A negatív tulajdonságok között a legtöbben a bűnözést (16%), a lustaságot (5%) és a hazugságot (5%) említették.

A válaszadók 89%-a egyetért azzal a kijelentéssel, mely szerint a romániai lakosoknak keményen kell dolgozniuk annak érdekében, hogy az ország jó irányba haladhasson. Három megkérdezett személyből kettő azt vallja, hogy az ország iránti szeretetből kritizálja Romániát, ugyanennyien értenek egyet azzal a kijelentéssel, mely szerint sok ország kritizálja Romániát, éppen ezért lakói nem kellene ezt tegyék.

A válaszadók 79%-a úgy gondolja, hogy a románok erős nemzeti identitással rendelkeznek, és 98% azt vallja, hogy a nemzeti értékeket meg kell őrizni, 73% pedig úgy látja, a románok túl sok külföldi modellt vesznek át. A megkérdezettek 54,3%-a szerint a partiotizmus nem idejétmúlt érték: 5-ből 4 román hazafinak vallja magát, de megjegyzendő, hogy a hazafiasság az idősebb generációk körében elterjedtebb érzés, mint a fiatalok és a magas képzettséggel rendelkező személyek körében.

Az IRES reprezentatív felmérésében összesen 1289 esetlegesen kiválasztott nagykorú személy vett részt. A lekérdezés október 23-án telefonon történt, a hibahatár 2,8%-os. A hasonló témában, 2010-ben készült felmérésbe 1832 személyt vontak be, a lekérdezés 2010 november 30-án zajlott.