Az eurózóna legújabb pánikhullámát kiváltó spanyol Bankia pénzintézet sorsában a madridi válságkezelés minden nyűge benne rejlik. Az ingatlanszektor összeomlása nyomán befagyott jelzáloghitelekben bővelkedő hét takarékbankból 2010-ben állami ernyő alatt hozták létre a Bankiát. Úgy tűnt, megerősítették, tavaly júliusban ki is vitték a tőzsdére, amiből 3,1 milliárd euró folyt be az államkasszába. Az idén májusban viszont a betétesek megrohanták a fiókokat, az állam pedig újra ellenőrzése alá vonta a Bankiát. Kiderült, hogy a vártnál sokkal több a nemfizető adós, a bank pedig nem a februárban jelzett 309 millió eurós nyereséggel zárta a tavalyi évet, hanem 3 milliárd euró fölötti mínusszal.
Mariano Rajoy spanyol kormányfő köti az ebet a karóhoz, hogy országa bankszektorának nincs szüksége külső segítségre, ám ebben egyre többen kételkednek. A Bankia a már megkapott 4,5 milliárd eurós gyorssegélyéhez a múlt pénteken újabb 19 milliárdot kért, miközben nemrég Luis de Guindos gazdasági miniszter úgy vélte, az összes spanyol bank feltőkésítése kijön 15 milliárd euróból. Ezt az összeget elemzők a Bankia megrendülése után már legalább 50-60 milliárd euróra teszik. Nem tudni, a kormánynak honnan lesz erre pénze, hiszen úgy kell a költségvetés hiányát megszorító intézkedésekkel lefaragnia, hogy a gazdaság recesszióba süllyedt, a munkanélküliség az EU-ban a legmagasabb, és a nyakig eladósodott tartományok közül már a leggazdagabbnak, az ország GDP-jének csaknem ötödét adó Katalóniának is gondjai akadnak a törlesztéssel. Nem csoda, hogy a pénzpiacokon a tízéves lejáratú spanyol államkötvények elvárt hozama 6,5 százalékra emelkedett, veszélyesen közel ahhoz a szinthez, ahol az ugyancsak a bankszektora által bedöntött Írország vagy Portugália az EU és az IMF mentőövére szorult.
Spanyolország megrendülése veszélyes szintre emelheti az eurózóna válságát, s ha az utolsó finanszírozási szalmaszálaikba kapaszkodó görög bankok után a spanyolokból is felgyorsul a betétkivonás, akkor az nehezen orvosolható bizalmi krízist is kiválthat. Görögországban a lakossági betétállománynak már a harmadát kivitték az országból, és a kedélyeket nem nyugtatta meg, hogy a június 17-ei választás előtt azok a pártok látszanak erősödni, amelyek vállalják a megszorításokat a valutaunióban maradásért. Spanyolországból az első negyedév végéig eltelt 12 hónapban az ezermilliárd euróra becsült lakossági betétállomány 4,3 százalékát menekítették külföldre, de egyelőre nincs adat arról, hogy a Bankia-pánik ezt mennyivel növelte meg. A spanyol betétbiztosítóból gyakorlatilag kifogyott a pénz, amire reagálva az EU múlt heti brüsszeli informális csúcsán páneurópai betétbiztosítási rendszer létrehozásának ötlete került szóba. Ennek ügyében éppúgy nem jutottak sehová, mint a diplomáciai csatározásokba magát vehemensen belevető új francia elnök, Francois Hollande sürgette növekedési stratégia és az évek óta először az EU napirendjének meghatározásában kisebbségbe szorult Angela Merkel német kancellár képviselte fiskális fegyelem igényének összehangolásában.
NAGY GÁBOR
