„Nem kellett volna Kövér Lászlónak ideutaznia, és beavatkoznia a választási kampányba. Nyilatkozataival Magyarországnak és nem az RMDSZ-nek okozott károkat” – mondta a HVG-nek Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Hozzátette: bár neki személy szerint korrekt a kapcsolata Orbán Viktor kormányfővel, és korábban megegyezett Martonyi János külügyminiszterrel, hogy magyarországi miniszter és államtitkár nem vesz részt a romániai helyhatósági választás kampányában, úgy látszik, kivételnek tartja magát ez alól Kövér László házelnök, aki a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének, Szász Jenőnek az egyik fő magyarországi támogatója.
Kétségtelen, az emigrációban elhunyt – egykori nyilaspárti elkötelezettsége miatt Bukarest által románellenesnek, antiszemitának és fasisztaszimpatizánsnak tekintett – Nyirő József erdélyi író újratemetésének ügye tovább mérgesítette a második Orbán-kormány két évvel ezelőtti hivatalba lépése óta fagyos Budapest–Bukarest viszonyt. Már csak azért is, mert a Bukarestben nemrég hatalomra került szociáldemokrata–liberális–konzervatív koalíció, a Szociálliberális Unió (USL) egyebek közt a „magyar kártyával” is voksokat akar szerezni. Nem véletlen, hogy Ioan Rus román belügyminiszter – emlékeztetve Kövér szavaira, miszerint a román kormány civilizálatlanul és barbár módon viselkedett, mert megtagadta egy halottól a jogot, hogy a szülőföldjében nyugodhasson – bocsánatkérésre szólította fel Budapestet. Amire a magyar kormány nem hajlandó, és az újratemetést továbbra is kegyeleti ügynek minősíti. Tovább fokozza a feszültséget, hogy Kövér László – Bukarest kérése ellenére – kedden ismét Erdélybe utazott az MPP kampányrendezvényeire.
Plakátragasztás Csíkszeredában
Mihály László
A június 10-ei helyhatósági választás azonban a színfalak mögött távolról sem a médiacirkusszal megspékelt Nyirő-botrányról szól, hanem szokás szerint pénzről, hatalomról és a felkészülésről a novemberre tervezett általános választásokra. A négy cédulával – polgármesterre, helyi önkormányzatra, megyei önkormányzati elnökre és megyei képviselő-testületre lehet voksolni – szavazófülkébe vonuló állampolgárok 41 megyei elnöknek és 3228 polgármesternek teszik lehetővé, hogy évi 12 milliárd euró felett rendelkezzenek, valamint 680 ezer önkormányzati közalkalmazottat irányítsanak. Nem véletlen, hogy nagy az érdeklődés a posztokért: 368 megyei elnökjelölt, 14 ezer polgármester-aspiráns, a helyi tanácsosi helyekre 255 ezer, a megyei képviselő-jelölti posztokért 16 ezer várományos száll ringbe, akiknek mindössze öt százalékuk nő.
Bukarestben a 68,1 százalékos népszerűségnek örvendő, a 14 kihívója ellenére szinte biztosan másodszor is nyerő, független, de az USL által is támogatott Sorin Oprescu főpolgármester évi egymilliárd eurós költségvetéssel számolhat. A külön büdzséből gazdálkodó hat kerület közül négyben biztosan a jelenlegi polgármester nyer, kettőben pedig nyitott a küzdelem a hatalom és az ellenzék között.
A megyei elnöki poszt annak ellenére vonzó, hogy a romániai önkormányzatok összes adóssága az utóbbi három évben megduplázódott, és elérte a 3 milliárd eurót, miközben 97 településen 2822 házban várják, hogy a hivatalosan fél évszázada befejezett villamosítás végre hozzájuk is elérjen. A megyei elnök szinte teljhatalommal bír, hiszen – ha laza kritériumrendszer szerint is, de – ő dönt arról, mennyi pénzt osszanak vissza a helyi önkormányzatoknak a kormányfinanszírozások csatornáiból, továbbá a megye hiteleket is felvehet helyi beruházásokra.
A mostani voksoláshoz szorosan kötődik az őszi parlamenti választás megalapozása. Elsősorban vidéken, ahol „megfelelő” polgármester – az ortodox egyházzal karöltve – megyei választókörzeti mandátumok sorsát döntheti el. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) pedig hiába nevezte át magát idén Keresztény-Liberális Mozgalommá (MC-L) és váltott narancssárgáról zöldre, elégedett lehet, ha a polgármesteri székek 20 százalékát megszerzi. A HVG parlamenti forrásai szerint az USL őszi esetleges 50-55 százalékos győzelme esetén a koalíció fő erejét adó szociáldemokraták megszabadulhatnak a liberálisoktól és a konzervatívoktól, és partnerséget ajánlhatnak a számukra sokkal kényelmesebb társnak tartott RMDSZ-nek. A kormánykoalíción belül máris puskaporos a levegő, a széthullásnak egyelőre a közhivatali tisztségek utáni versengés szab gátat.
A rendszerváltás óta először feszül egymásnak voksoláson három magyar párt: az RMDSZ és az MPP mellett a Tőkés László fémjelezte Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Az RMDSZ 320, az MPP 110, az EMNP 80 polgármesterjelöltet indít, a magyar önkormányzati jelöltek száma összesen 15 ezer. Az előzetes ígérgetések ellenére, néhány helyi kivételtől eltekintve – például Sepsiszentgyörgyön –, az RMDSZ és az EMNP sehol sem jutott egyezségre. Kolozsváron az MPP és az EMNP együtt támogatja Tőkés László unokaöccsét, Gergely Balázst az RMDSZ jelöltjével, Eckstein-Kovács Péterrel szemben, Marosvásárhelyen viszont Vass Levente visszalépése után Frunda György lett az RMDSZ, Benedek Imre az MPP jelöltje, az EMNP pedig a román Smaranda Enachét támogatja. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a HVG-nek elmondta, nincsenek elvárásai, hogy hány polgármesteri széket nyerjenek meg, de ha már egyet is sikerül, az is eredmény, mert számukra a fő cél a párt szellemiségének bevitele az önkormányzatokba, hogy megalapozzák a későbbi jelenlétet.
A széthúzás gyengíti a magyar jelöltek esélyeit, pedig most először nincs kétfordulós polgármester-választás, így aki a legtöbb szavazatot kapja, azonnal nyer. Ez főleg a szórványnak kedvezne, ahol a román pártok között megoszlanak a voksok.
IRHÁZI JÁNOS / ARAD
