"A tudósok véleményéből ítélve ez meglehetősen nehéz lesz" – mondta Maduro, aki szerint sokkal korábban kellett volna meghozni az erről szóló döntést, illetve megkezdeni az előkészületeket az eljáráshoz.

A politikus hozzátette, "egyes országok" vezetőinek javaslatára döntöttek Chávez holttestének bebalzsamozásáról. Maduro nem tett említést arról, hogy kik voltak a javaslattevők, de – mint mondta – a búcsúszertartásra érkezett politikusoktól származott az ötlet.

Szólt arról is, hogy Oroszországból és Németországból érkeztek Venezuelába balzsamozáshoz értő szakemberek. "Nagyon bonyolult eljárásról van szó, és kötelességem tájékoztatni önöket arról, hogy talán nem sikerül elvégezni" – fűzte hozzá.

A Lenin holttestét karbantartó orosz szakértők korábban úgy nyilatkoztak, hogy Oroszország minden tekintetben élen jár a balzsamozási technológiákban, hosszú évekre visszanyúló tapasztalata van, részletesen kidolgozott eljárásokat alkalmaznak. Oroszországban először Lenin holttestét balzsamozták be, majd Sztálinét is.

Hugo Chávez március 5-én halt meg – ugyanaznap, mint Sztálin, csak hatvan évvel később –, de Maduro csak két napra rá jelentette be, hogy holttestét bebalzsamozzák és üvegkoporsóba helyezik a mauzóleummá átalakítandó forradalmi múzeumban. A holttestet egy héten át tartották ravatalon a caracasi katonai akadémián.

Chávez hívei közben azt szorgalmazták, hogy holttestét a nemzeti panteonban helyezzék végső nyugalomra, ahol olyan nemzeti hősök nyugszanak, mint Simon Bolívár és Antonio José de Sucre. Ha a kormány elfogadja ezt a javaslatot, valószínűleg alkotmánymódosításra lesz szükség, hogy oda temessék. Ha azonban Caracasban mégis olyan döntés születik, hogy Hugo Chávez holttestét bebalzsamozzák, ő lesz a világon a tizennegyedik politikai vezető, akinek testét így őrzik meg.