"Kidolgoztunk egy sürgősségi tervet, amely a katonai akció lehetőségét is magában foglalja, ha súlyos helyzet alakulna ki" – mondta Kim Bjung Kvan a kormányzó konzervatív párt frakcióülésén, miután a phenjani vezetők bejelentették, hogy lezáratják a közösen működtetett keszongi övezetet. A miniszter hozzátette, hogy meg kell akadályozni a két Korea közötti helyzet további romlását.

Észak-Korea szerda reggel megakadályozta a dél-koreai dolgozók belépését az övezetbe, de jelezte, hogy az ott lévők elhagyhatják azt. Szöul szerint a 861 ott dolgozó dél-koreai közül (helyi idő szerint) kora délutánig mindössze kilencen tudtak hazatérni. Igaz, a dél-koreai országegyesítési minisztérium tudomása szerint sokan maguk döntöttek úgy, hogy maradnak vállalatuk működése érdekében.

A két Korea a 2000-es évek elején közösen hozta létre az övezetet, ahol több mint 120 dél-koreai cég foglalkoztat 53 ezer észak-koreait. Észak ezzel évente körülbelül kétmilliárd dolláros bevételhez jut, ami kulcsfontosságú a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő országnak. Hasonló eset utoljára 2009-ben történt, de akkor csak egyetlen napra rendeltek el zárlatot.

Kína szerdán "visszafogottságra" és "nyugalmának megőrzésére" intette a két Koreát. Hung Lej külügyi szóvivő közlése szerint Csang Je-szuj külügyminiszter-helyettes kedden találkozott az Egyesült Államok, Észak-Korea és Dél-Korea nagykövetével, hogy hangot adjon Kína "élénk aggodalmának" a keszongi övezet körül kialakult helyzet miatt. "Reméljük, hogy a KNDK és a Koreai Köztársaság meg tudja oldani a vonatkozó kérdéseket párbeszéd és tárgyalások útján" – tette hozzá a szóvivő.

Igor Morgulov orosz külügyminiszter-helyettes ugyancsak aggodalmát fejezte ki az Észak-Korea körül kialakult, szavai szerint "robbanásveszélyes" helyzet miatt. "Nem gondolom, hogy valamelyik ország szándékosan háború kirobbantására törekedne. De a jelenlegi, igen feszült helyzetben egy banális emberi tévedés vagy műszaki hiba is elegendő, hogy a helyzet ellenőrizhetetlenné váljon" – mondta Morgulov.